Megsemmisítette az Ab az ásotthalomi muszlim- és melegellenes rendeletet

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló ásotthalmi önkormányzati rendeletnek azt a paragrafusát, amely szerint tilos közterületen a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint az olyan „propagandatevékenység”, amely a házasságot nem egy férfi és egy nő életközösségeként mutatja be. Az Ab szerdán a honlapján hozta nyilvánosságra az ombudsman indítványára soron kívül meghozott döntését, amelynek lényege, hogy önkormányzatok nem hozhatnak közvetlenül alapjogot érintő, korlátozó szabályozást, ugyanis az alaptörvény kimondja, hogy alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg. 

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a támadott szabályozás részben a muszlim vallás gyakorlásán és az egyének vallásos meggyőződésének kinyilvánításán, részben pedig a véleménynyilvánítás szabadságának törvényben megállapított korlátain kívül további belső, értékalapú korlátokat állít fel önkormányzati rendeletben.  Az indoklásban kitértek arra is, hogy ha közvetlenül alapjogokat érintő, korlátozó helyi önkormányzati rendeletek születnének, akkor önkormányzatonként eltérővé válhatna az alapjogok gyakorlása. 

Az Ab az ügy súlyára tekintettel, általános gyakorlatától eltérően Ásotthalom önkormányzati rendeletének vizsgált pontjait a tavaly novemberi kihirdetésre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg. Az 15 fős testület határozatát különvélemény nélkül hozta meg. 

A Toroczkai László ásotthalmi polgármester, a Jobbik alelnöke által vezetett önkormányzat rendelete a többi között a mecset építését is megtiltotta a településen. A rendelet miatt Székely László, az alapvető jogok biztosa tavaly decemberben fordult az Ab-hoz, kérve a rendelet megsemmisítését. Jogszabálysértőnek minősítette a rendeletet a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Iszlám Közösség, a Magyar LMBT Szövetség aktivistái pedig a település polgármesteri hivatala előtt tiltakoztak. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is elhatárolódott a nagy vitákat kiváltó rendelettől. Szerinte a célban egyetértenek pártja alelnökével, ám az eszközökben nem.

Mi szerepelt az ásotthalmi rendeletekben?

Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere korábban a Facebook-oldalán ismertette az önkormányzati rendeleteket, melyek egy része a muszlimokat célozta, ez másik részük pedig a „a szélsőséges liberalizmus vadhajtásai” ellen születtek:

 - Tilos a mecset- és bármilyen egyéb hitéleti tevékenységre irányuló építmény építése, amely kisebbítené a településünk meglévő katolikus templomának jelentőségét

- Tilos közterületen a müezzin tevékenysége, mivel alkalmas a köznyugalom zavarására, továbbá alkalmas arra is, hogy a helyi lakosság körében félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen

- Tilos közterületen az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő burka, nikáb és csador, valamint a teljes testet fedő fürdőruha, ide értve az úgynevezett burkini viselése

- Tilos közterületen bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat

- Tilos közterületen bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely megsérti az Alaptörvényt azzal, hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat.