Van ugyanis egy másik tényállás a Btk-ban, amit úgy hívnak, hogy személyes adattal való visszaélés. Eszerint aki az infótörvénnyel ellentétesen (lehallgatás esetén tehát nyilván az érintett beleegyezése nélkül), jogosulatlanul kezeli mások személyes adatait, az bűncselekményt követ el, de csak akkor, ha ezt haszonszerzési célból teszi, vagy jelentős érdeksérelmet okoz.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy húzott-e bárki hasznot (vagy legalábbis próbált-e hasznot húzni) Vaszily Miklós lehallgatásából, mint ahogy azt sem, hogy jelentősnek számít-e az ezzel okozott érdeksérelem.
Megkérdeztük erről Vaszily Miklóst is de nem akarta az ügyet kommentálni: mint mondta, az ügyészségre mint nyomozó hatóságra bízza a dolgot. Felvetettük az ügyészségnek is: felmerült-e, hogy ezen tényállás alapján is nyomozzanak. Azt a választ kaptuk, hogy ezt most még nem tudják eldönteni, hanem majd csak akkor, ha sikerült tisztázni a tényállást.
Eddig amúgy nem zavarta az ügyészséget a munkahelyi lehallgatás
Hozzá kell tenni: az ügyészség munkájáról sokat elárul, hogy bár most, az MTVA-lehallgatási botrány kapcsán eszükbe jutott a kiterjesztő értelmezés tilalma, de eddig nem voltak ilyen következetesek. Még 2015 végén született Zalaegerszegen egy bírói döntés, amely egy munkahelyi mosdó megfigyelése miatt is megállapította a tiltott adatszerzést. Ami pedig a fentiek szerint se nem lakás, se nem „egyéb helyiség”.