A klasszikus liberalizmus mára nemzetek fölötti progresszivizmussá, radikális ideológiává alakult, ami eltorzította a liberális alapokon nyugvó világrendet John Fonte, az amerikai konzervatív Hudson Institute vezetője szerint. A Budapesten előadó Fonte ugyanakkor úgy látja: mára mind a politikában, mind a szellemi életben megjelentek a progresszivisták kihívói, akik a hagyományos nyugati életmód és világ védelmezői lettek. Erre viszont a hisztéria a válasz.
Újra eltemették Francis Fukuyama történelem végéről szóló téziseit: John Fonte, az amerikai konzervatív Hudson Institute igazgatója a budapesti Danube Institute demokrácia-konferenciáján ugyanakkor nem csak erről, hanem jóval többről, a liberalizmus mai állapotáról is beszélt előadásában.
Transznacionális progresszivizmus
Fonte szerint a hagyományos liberalizmus az elmúlt egy-két évtizedben transznacionális progresszivizmussá alakult, amely posztliberális és posztdemokratikus ideológiaként terjeszkedik a világban a nemzetek fölötti szervezetek segítségével.
Ennek a '68-as eszméken, marxizmuson és frankfurti iskolán alapuló ideológiának a fő alanyai Fonte szerint az identitáscsoportok. Alapvetésük szerint a társadalmak csakis elnyomókból és elnyomottakból állnak. Az elnyomók jellemzően a fehér, keresztény férfiak, míg az elnyomottak a nők, valamint minden kisebbség, az etnikaitól a migránsokon keresztül a szexuális kisebbségekig.
A globális progresszivisták Fonte szerint globális kormányzást akarnak létrehozni a nemzetek fölötti jogrendszerek segítségével. Ebben szövetségeseik a baloldali pártok és médiumok, egyes üzleti vezetők, valamint az ENSZ és az EU nemzetközi szervezetei. Az előadó úgy véli: ez az új liberalizmus messze esik már a klasszikus liberalizmus céljaitól és világától. „Magyarország nem illiberális – az Európai Unió az” – folytatta Fonte. Az EU szerinte liberalizmus-deficitben szenved.
John Fonte úgy látja: a kilencvenes évek óta tovább radikalizálódnak a progresszívek. Amerikában erős szövetségesre találtak a Demokrata Pártban, és az utóbbi években Barack Obama kormányzatában. Az Obama-kormányzat a liberális elveket valló civil szervezetekkel együttműködve akarta terjeszteni a progressziót Amerikán belül és a nagyvilágban is.
Fonte előadásában itt természetesen előkerült Soros György is, mint az egyik olyan szereplő, aki a nemzetek fölötti progresszió élharcosa. Az amerikai konzervatív think tank vezetője Macedóniát hozta fel példaként, ahol az amerikai kormányzattal együttműködő ügynökségek és civil szervezetek meglehetősen nyíltan felléptek a helyi kormányzattal szemben.
John Fonte
Itt vannak a kihívók
A progresszió hívei azonban most új kihívókkal találták szembe magukat John Fonte szerint. Most négy nagy kihívás számukra a Brexit, Donald Trump győzelme, az Európa-szerte erősödő nemzeti erők, valamint az izraeli, Netanjahu-féle nemzeti jobboldal. Úgy látja, Donald Trump ugyan követ el hibákat, de most már a delegitimizálása, aláásása folyik. Míg Obamának a szövetségese, addig Trumpnak az ellensége az amerikai mainstream sajtó.
Fonte ugyanakkor úgy látja: megjelent az új, immár szuverenista értelmiség is, amely eszmei hátteret ad az új mozgalmaknak. Szerinte ez az új értelmiség a nyugati világ identitásának zsidó-keresztény alapokon álló, iszlamizmus- és '68-ellenes védelmezői.
Az új fejleményektől persze megriadt az eddigi véleményelit. „A globalista válasz a hisztéria, a címkézés, a világvége-hangulat” – folytatta a Hudson Institute vezetője.
„A liberális világrend eltorzult. Régen nem volt ennyire erős az internacionalizmus” – fejtette ki John Fonte. „A progresszívek most már az emberi jogokat is újrafogalmazták a gender ideológia érdekében” – folytatta.
„Mi a tét?” – ért végül előadásása zárásához a Hudson Institute vezetője. „A tét az: fenntarthatjuk-e eddigi életmódunkat, hagyományainkat, erkölcseinket? Eldönthetik-e a nemzetek, mit akarnak, vagy valaki más döntsön helyettük és fölöttük? A végső kérdés: ki kormányoz? Jogunk van-e önmagunkat kormányozni? A válaszom: igen” – zárta előadását John Fonte a Danube Institute budapesti konferenciáján.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Az Amerikai Nagykövetségnél emlékeznek a jobboldali aktivistára.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
A diplomata szerint a Biztonsági Tanácsnak teljesítenie kellene szent kötelességét.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Az alkalmazást vezető konzorcium cégben az amerikai kormány is részt vállalna.
Vitályos Eszter és Gulyás Gergely tájékoztat.
Több civil szervezet támogatta olyan ügyészek kampányait, akik enyhe büntetést kérnek súlyos bűncselekményekre. Ők most Trump célkeresztjébe kerülhetnek.
