Hiszel a varázslatban?
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Két évtizede nem volt annyi szülés a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában, mint 2016-ban. A háborítatlan szülést támogató baba-barát intézményben fontos cél a császármetszések számának csökkentése, és dúlák is segíthetik a babák világra jövetelét – írja a Debreceni Egyetem honlapján.
Rekordszámú szülés 2016-ban
A Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 3.024 szülés volt tavaly, ezzel húszéves rekord dőlt meg az intézményben, hiszen utoljára 1996-ban haladta meg a háromezret az éves szülésszám. 2016-ben 170-nel több szülés zajlott, mint egy évvel korábban, ami az országos adatokhoz képest magasabb, 6 %-os növekedést mutat – számol az unideb.hu.
Egyre nagyobb a gyermekvállalási kedv, a Klinikai Központ élenjáró ellátási szerepe is évről évre erősödik, valamint folyamatosan javul az infrastruktúra. Ebből adódhat az elmúlt évek szülési számainak növekedése – fogalmaz Póka Róbert, a DE Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
Az intézményben tavaly 3.147 újszülött látta meg a napvilágot; az ikerszületésekből adódóan nagyobb ez a szám, mint a szülések száma. 2016-ban több mint száz kettes ikerszülés volt, hármas ikrek is majdnem minden hónapban születtek. Harminc év után újra négyes ikrek születtek a klinikán, ami a Debreceni Egyetem egyik legnagyobb sajtóérdeklődést kiváltó eseménye volt, az egész ország kedvencévé vált a hatfősre gyarapodott Boda család.
Cél a császármetszések számának csökkentése
A Boa család esetében, az édesanya és a babák érdekében a három kislány és a kisfiú programozott császármetszéssel jött a világra, de a debreceni klinikán alapvetően arra törekszenek, hogy a lehető legkevesebb alkalommal avatkozzanak be a természetes folyamatokba. A császármetszéses szülések aránya tavaly és az azt megelőző három évben is 38% volt, ami megegyezik az országos átlaggal – hangsúlyozza a professzor.
A szakember kiemeli, hogy az ellátás legmagasabb szintjén álló intézményekben, ahol a súlyosabb, komplikált esetek ellátása történik, így az egyetemi klinikákon, megyei kórházakban és a legnagyobb fővárosi kórházakban, nyilvánvalóan magasabb a császármetszések aránya. A Klinikai Központ eredményei azért is figyelemre méltóak, mert a hasonlóan nagy intézmények között van olyan, ahol 55% a császármetszések aránya.
Ennek következményei közül az egyik legsúlyosabb a jövőbeli császármetszések számának emelkedése. Még azokban a vezető intézményekben is ahol, évtizedek óta nagy hangsúlyt fektetnek a császármetszések számának csökkentésesre, megfigyelhető az a jelenség, miszerint, ha az első gyermekét műtéti beavatkozással hozta világra az édesanya, akkor szinte biztos, hogy a második szülés is császármetszéses lesz. Póka Róbert szerint ez nem feltétlenül kell így legyen: a debreceni klinikán a császármetszést követő természetes szülések száma 60 százalék, ami országos szinten kiemelkedőnek számít.
Tévhit, hogy az az édesanya, aki első gyermekét császármetszéssel hozta világra, a második babánál is egyértelműen a műtőasztalra kerül. Megfelelő körülmények közt igen nagy esélye van a természetes szülésnek és az esetek jelentős részében nem feltétlenül indokolt a második császármetszés. Az ok nélküli műtétek leginkább a türelmetlenségből fakadnak. Sajnos az orvosok részéről is érzékelhető a látszólagos biztonságra való törekvés és nem mindig kísérlik meg a természetes szülést – állítja az igazgató.
Legtöbben a korábbi műtéti heg szétválásától tartanak, pedig erre mindössze 0.5% esély van. A második császármetszésnek pontosan ugyanolyan kockázatai vannak a babára és a mamára nézve is, mint az elsőnek, sőt ezek rizikója emelkedik. Az újabb beavatkozásánál kizárólag az operáció közbeni vérzés kockázata kisebb. A Debreceni Egyetemen éppen ezért, ha van rá lehetőség, és nem indokolja semmi a császármetszést – például harántfekvés, medencevégi fekvésű „faros baba” –, akkor a természetes szülésre törekszenek. Az intézmény egyik legfőbb célkitűzés annak elérése, hogy csökkenjen, vagy legalább ne emelkedjen a császármetszések száma.
A szülészeti klinika szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a várandósok és a szülésnél jelenlévő hozzátartozóik a lehető legkellemesebb baba-barát és család-barát körülmények között éljék át a szülés és a korai gyermekágyas napok élményét. A szülésznők interaktív formában, felkészítő tanfolyamokkal segítik a gyermekváró párokat abban, hogy a szülés idejére a lehető legkevesebb ismeretlen tényezővel kelljen szembesülniük. A klinika orvosai nyitottak a háborítatlan szülés megvalósításában és az egyéni igények teljesítésében, így a dúlákkal való együttműködés sem számít tabunak. A betegbiztonság, a szakmai szabályok és a higiénés előírások betartása mellett sem lehetetlen az édesanyák igényeinek teljesítése – zárul az unideb.hu beszámolója.
Fotók: unideb.hu