„A házasság valóban kiállta az idők próbáját” – beszámoló a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom családkonferenciájáról

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom minden évben megrendezi a Házasság Hetéhez kapcsolódó családkonferenciáját. A program fővédnöke Novák Katalin államtitkár, moderátora pedig Székely András. 

*

Herjeczky Kornél, a Házasság Hete mozgalom országos koordinátora köszöntőjében egy rövid történetet mesélt el az este haza nem térő kisgyermekről, akit a falubeliek együtt kerestek és találtak meg amint kifáradtan aludt a kukoricásban. „Mi is a gyerekeket keressük, egész Európában, várjuk, hogy megszülessenek, és ebben a feladatban partnerünk a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom” – fejtette ki. 

_{Fotó: Földházi Árpád}

Nagyon örülünk a kormány családbarát intézkedéseinek, a gyermekvállalást anyagilag is támogató rendelkezéseknek, ugyanakkor tudjuk, hogy a gyermekvállalás elsősorban nem anyagi, hanem szemléletbeli kérdés, a szemléletváltáshoz pedig rengeteg személyes történetre, inspirációra, személyes meggyőzésre van szükség – mondta. A Házasság Hete rendezvénysorozat ezt célozza meg országszerte több mint 250 programmal, melyek fővédnöke Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége – tette hozzá. A Harmat Kiadó igazgatója megköszönte a rendezvényt támogató szervezetek együttműködését, és hangsúlyozta: a Házasság Hete 10 éves Magyarországon, és célja immár az, hogy a házasságkötésekben bekövetkezett pozitív mennyiségi változások után minőségi változások történjenek a házasságokban: kevesebb rossz házasság és válás legyen Magyarországon.

*

Megnyitó beszédében Beneda Attila helyettes államtitkár elmondta, hogy a konferenciák általában tudományos tényekről szólnak, és ritkán emberekről, emberi sorsokról, és ez egy kivétel. Kosztolányi Dezsőt idézte: „Házastárs az a férfi és nő, ki egy födél alatt él, vagy azért, mert nagyon szereti egymást, vagy pedig azért, mert egykor nagyon szerette egymást s most egy életen át hódol feledhetetlen emlékének. Minden férj és feleség költő, ki a múlandó percet akarja megörökíteni.” (Kosztolányi Dezső: A házasság „válsága”). Ezután a helyettes államtitkár három elgondolkodtató adatsort említett meg: a házasodó férfiak átlagéletkora az 1992. évi 26-27 évről mára 36 évre, az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora 22 évről 30 évre; a házasságon kívül született gyermekek aránya az 1982. évi 10% alattiról 50% felé nőtt. Mind a kormányzatnak, mind a civil szférának van teendője ezügyben – emelte ki.

_{Fotó: Földházi Árpád}

A nemrég megjelent ifjúságkutatási eredményekkel kapcsolatban ismertette: a magyar fiatalok számára fontos a család, 2/3-uk szeretne házasságot kötni. A kormány és a civil szféra közös felelőssége, hogy ezek a fiatalok merjenek a házasság, az életre szóló szövetség vállalása mellett dönteni – hangsúlyozta.  Beneda Attila üdvözölte a Házasság Hete kezdeményezést, majd újabb Kosztolányi-idézettel zárta beszédét: „A házasság nem »elavult« intézmény. Elavult lehet egy »modern« vers, melyet tíz évvel ezelőtt írtak, egy százesztendős törvény, vagy egy ezeresztendős fölfedezés, de olyasmi, ami a föld teremtése óta mindig és mindenütt szükségszerűen megvolt, nem lehet elavult, mert benne gyökerezik az emberi természetben. Mióta a világ áll, támadják, de eddig nem találtak helyette jobbat. Derék csinálmány, mely ennyi kritikát kiállt. Ne feledjük, hogy Ádám az első férj s Éva az első feleség.”

*

Bagdy Emőke pszichológus, professor emeritus előadásában elmondta: az, hogy mit jelent nekünk a család, hogy mit gondolunk róla, meghatározza azt, hogyan építjük azt fel, hogyan beszélünk róla, hogyan élünk és milyen szellemben neveljük gyermekeinket. Az értékvilágunkat, a mentalitásunkat nagymértékben meghatározza a külső közvélemény, mert hasonulni akarunk, ezért inkább nem vállaljuk a véleményünket, az értékeinket, ha az más, mint a közgondolkodás, inkább belesimulunk. A jelenleg uralkodó közvélemény központi értéke viszont a pénz és az önmegvalósítás, és emellett elsikkad az, hogy az emberi életnek célja, küldetése és rendeltetése van. Ezzel szemben a konzumkultúra üzenetei: legyen neked itt és most jó, ne hagyd magad befolyásolni (csak általam...), ne törődj másokkal, valósítsd meg magad, ne nősülj még meg, ne köteleződj el, ne kerülj rabszolgaságba, csak magad építsd. 

„Én hívő ember vagyok, de tiszteletben tartom, hogy más nem az. Ezért hagyjuk ki a magasabb szintű rendeltetést, és csak pszichológiailag és biológiailag közelítsük meg az élet értelmét: rendeltetése, küldetése akkor is van a nőnek és a férfinak. Az evolúciós pszichológia nagyon egyszerűen azt mondja: ha ivarérett vagy, akkor a determinizmus értelmében keresel valakit, akivel összeborulsz, és ennek az összeborulásnak az evolúciós célja az utód - mert az élet élni akar. Van egy alaptörvény, az élet törvénye, ami azt mondja ki: jó az, ami az életet óvja, támogatja és továbbviszi, teljesítve az emberi élet küldetését; és rossz az, ami az életet károsítja és nem viszi tovább. Az összes filozófia erre az alaptörvényre épül” – mondta Bagdy Emőke. A kérdés tehát az – folytatta, hogy milyen az a másik fél, akivel összeborulunk, milyen az a közös élet, amit ebből létrehozunk? Az ember nemcsak ösztönlény, van valami, ami az emberi méltóság jegyében fölötte áll az ösztönöknek: az ember cél-oksággal született magasabb rendű lény, önismerettel, önreflektív képességgel, felelősségtudattal, ezért felelnie kell az élet kihívásaira. 

_{Fotó: Antal-Ferencz Ildikó}

A házasság elköteleződést jelent – hangsúlyozta Bagdy Emőke, hozzátéve: erre csak felnőtt ember képes. A felnőtt identitásnak három alappillére van: képesség a felelősségvállalásra, az elköteleződésre és az adásra. Tehát aki ivarérett, az csak biológiailag felnőtt; ahhoz, hogy az emberi méltóság szintjén is felnőttnek számítson, az előző három dologra is képesnek kell lennie. Gyerekként kapunk, felnőttként adunk, visszaadjuk mindazt, amit szüleinktől és a világtól kaptunk, és ezt két lehetséges módon tudjuk megtenni: munkával és a család révén – fejtette ki.  

Minden pszichológiai kutatás azt igazolja, hogy a házasság akkor működik, ha van közös cél. Ha nincs, akkor a két individuum egymás mellett, és nem együtt él. Két önálló személyiség szimbiózisából épül fel a házasság, ami - József Attilát idézve - sokkal több mint szerelem, egy szövetség. Miért mondanánk le erről? tette fel a kérdést Bagdy Emőke. Ha a konzumkultúra üzenetével szemben illetve azzal párhuzamosan folyamatosan azt közvetítjük a gyermekeinknek, hogy a család érték, rendeltetése és küldetése van, akkor ők is ezt fogják átvenni és továbbközvetíteni – zárta beszédét. 

*

Léder László pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apákért-csoport vezetője a munka-magánélet dilemmáiról beszélt, elsősorban az apák szemszögéből. Elmondta, hogy szervezetfejlesztőként nagyon sok vállalat vezetőjével dolgozik együtt, és folyamatosan megtapasztalja, hogy ezek a férfiak mennyire súlyos belső és külső küzdelmeket vívnak munkájuk és a magánéletük összeegyeztethetőségének nehézségei miatt. A kenyérkereséssel kapcsolatos külső és a teljesítménykényszer belső elvárásai ugyanis nagyon nagy terhet rónak ezekre a férfiakra. Léder László a probléma megoldását többek között a rugalmas munkaidő bevezetésben, annak elterjedésében látja, valamint abban, hogy az ezzel kapcsolatos problémákat nem az apák egyéni, hanem a család, mint egység, illetve az egész társadalom közösen megoldandó problémájának kell tekinteni.

Fotó: Antal-Ferencz Ildikó

Az előadás címében szereplő Apa-libikóka szimbóluma szerinte azt üzeni, hogy az apát integrálni kell a család rendszerébe, és a családi élethelyzeteket az apával közösen „kidolgozott stratégia” mentén kell megoldani. Ismertette az Apákért munkacsoport céljait, valamint megemlített egy új módszert, az Apa-coachingot, ahol egyéni vagy csoportos beszélgetéseket tartanak apákkal, illetve apaságra készülők munkavállalókkal, vezetőkkel. Beszédét azzal zárta: a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése rendszerszintű kérdés, amit csak rendszerszinten lehet jól kezelni, ami azt jelenti, hogy nemcsak a család (magánszféra) és a munkahelyek (a gazdasági szféra) érintett ebben a kérdésben, hanem akár a közlekedés, az oktatás, az egészségügyi szféra is. 

*

Győrffy Zsuzsa egyetemi adjunktus előadásának címe: Párkapcsolati szokások a magyar fiatalok körében. Hogyan látják a nők és hogyan a férfiak?. Elmesélte, hogy 10 évet dolgozott együtt Kopp Máriával a Magatartástudományi Intézetben, és a legfontosabb, amit tőle tanult: a házasság intézményének nagyon nagy szerepe a korai halálozás megelőzésében, főleg a férfiak esetében. Természetesen mindez csak a jó házasságra érvényes ez – tette hozzá: csak a jó házasság védőfaktor, a rossz házasság talán ugyanannyira betegít, mint a válás. Egy kutatásra hivatkozva kiemelte, hogy jelenleg Magyarországon egyaránt nagymértékben népszerű a házasság és a válás intézménye is. 

*

Kun András István egyetemi docens a családi állapot munkaerő-piaci hatásairól, Engler Ágnes egyetemi adjunktus pedig a családbarát egyetemekről beszélt; mindketten a Debreceni Egyetem oktatói. Engler Ágnes ismertette a Debreceni Egyetem által megvalósított és tervezett lépéseket, eszközöket a családbarát egyetemmé válás folyamatában: bérlakás támogatás, fecskeházak, gyermeket vállaló fiatalok lakhatási támogatása, egyetemi óvoda, bölcsőde fenntartása, rugalmas órarend és vizsgarend, több lehetőség a kurzusokra és vizsgákra való jelentkezésre, több vizsgalehetőség, a tanulás és magánélet összehangolásának támogatása. Kiemelte a családi életre való nevelés oktatásának fontosságát, és megemlítette, hogy a Debreceni Egyetemen már elindult egy 4 féléves képzés pedagógusok számára, valamint ismertette a Párkapcsolati Szabadegyetemet és az ahhoz kapcsolódó párkereső tréninget, amely egy 6-8 előadásból álló választható tantárgy. Szóba hozta a Debreceni Egyetem újonnan átadott babaszobáját és a Három Királyfi Mozgalommal kötött példaértékű együttműködési megállapodást. 

*     *     *

A konferencia második felében kerekasztal beszélgetések zajlottak. A munka-magánélet egyensúly, jó gyakorlatok c. beszélgetésen a Házasság Hete arcait, Madarász Istit és Kerekes Monikát, valamint egy másik házaspárt, Hámori Pétert és Pálfay Erzsébetet kérdezte Süveges Gergő.

Ezzel párhuzamosan zajlott a Dolgozó Szülők Napja felhívásról szóló workshop, amelyben Újvári Enikő, a Balansz munkacsoport koordinátora vezetésével Marton Éva, a GE Working Parents Program vezetője és Győri Ildikó, a Life Garden alapítója ismertették közös kezdeményezésüket. Elmondták, hogy idén szeretnék más vállalatokkal, akár civil és állami szervezetekkel együttműködve, nemzetközi szintre is kiterjeszteni. A május 15-i kezdeményezéshez folyamatosan lehet csatlakozni a Working Parents Day honlapon. 

Fotó: Antal-Ferencz Ildikó

A következő beszélgetések a Három Királyfi Mozgalom által végzett Van, de nem elég... részmunkaidős kutatás eredményeiről, illetve az országos hálózatépítésről szóltak.