Különös, felkavaró fotógalériát tett közzé a neves, Robert Capa és társai által alapított Magnum fotóügynökség az Egyesült Államokról: az USA ötven tagállamából közöltek egy-egy, szerintük jellegzetes fotográfiát Obama távozása és Trump érkezése között. Ezeken a fotókon nincs hóp meg cséndzs: szolid hanyatlás látható itt, távol Hollywood és a nagyvárosok csillogásától. Csak az Istenbe és a fegyverekbe vetett hit, ami biztos.
Rozsda-Amerika visszavág – írtam novemberben, az amerikai elnökválasztást követő hajnalon, amikor Donald Trump győzelme biztossá vált.
Azóta az amerikai és a nemzetközi sajtó egy része felfedezte magának ezt a bizonyos Rozsda-Amerikát, amely távol van az óceánpárti, nyüzsgő és fejlett metropoliszoktól és távol Hollywood ál-amerikai giccsétől is. Távol van nagyjából mindentől. Még az eredeti amerikai álomtól is.
A valóságra való ráébredés mozgathatta a neves Magnum fotóügynökséget is, amikor Barack Obama amerikai elnök távozása és Donald Trump érkezése között ötven fotóból álló galériát közöltek States of the Union címmel (utalva a mindenkori elnöki évértékelők elnevezésére).
A Robert Capa és társai által alapított Magnum szerkesztői érdekes, felkavaró képsorozatot raktak össze, egy-egy képet közölve a különböző amerikai tagállamokból.
Ezeken a fotókon nincs hóp meg nincs cséndzs, nincsenek távolba meredő könnyes tekintetek a büszkén lobogó amerikai zászló alatt.
Kiüresedést, lepusztulást, roncsországot és roncsvárosokat látunk a képeken (és lelki szemeinkkel a képek mögött). Bezárt boltok és bezárt életek egy egykor volt szebb jövő emlékképei és fizikális nyomai között; faji feszültségek és társadalmi különbségek a kisvárosi, vidéki Amerikában.
És ami soha nem változik: az a különös amerikai istenhit – és a fegyverekbe vetett hit. Ezek is visszaköszönnek a képekről.
Ez természetesen nem „a” mai Amerika. De annak egy olyan, meglehetősen nagy szelete, amiről nem szoktak és nem szoktunk beszélni, és amely sokak meglepetésére egy Trumpot megválasztott a világ vezető hatalma elnökének.
Érdemes összehasonlítani a mai képek hangulatát a korábban a Mandineren is közölt, a harmincas-negyvenes évek tettrekész, dolgos, kemény, mégis reményteli Amerikáját bemutató korai színes fotográfiákkal.
Well, Mr Trump, make this America great again.
Alaszka
Arkansas
Kalifornia
Indiana
Maryland
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Mindenütt terjed a szélsőbaloldali erőszak a konzervatívokkal szemben.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Ebben az elviselhetetlenül rasszista világban tippeljük meg, melyikük halálával foglalkozott 0-24-ben a nemzetközi média.
