A katolikus egyházban vízkereszt parancsolt ünnep, vagyis a híveknek kötelező szentmisén részt venniük - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel. Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus keresztségének és a kánai menyegzőnek az ünnepeként - írta az MKPK.
Később az ünnep elsődleges témája Keleten Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.
Hozzátették: vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és - a népi értelmezés szerint - a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 17 feliratot. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus mansionem benedicat („Krisztus áldja meg e házat”) kezdőbetűi.
*
A vízkereszthez kötődően megmaradt a víz szentelésének hagyománya - mondta Gájer László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára az M1 aktuális csatorna péntek műsorában. Kifejtette: amikor Jézus megkeresztelkedett, vízbe lépett, megérintette őt a víz és amikor megérintette, megszentelte a vizet; ezért az egyház évezredek óta ezen a napon vizet szentel, afölötti örömében, hogy Jézus érintette a vizet, „közöttünk volt”. A hívők ezt a vizet örömükben széthordták a házakhoz; később a papok vitték, megszentelték a házakat, hogy ne csak karácsonykor jelenjen meg az Isten fia, hanem az emberek hajlékában is.