Két év alatt közel 15 százalékkal nőtt az engedélyezett örökbefogadások száma, az emelkedés egyértelműen az állami szakellátásból történő örökbefogadásoknál tapasztalható. A nyílt örökbefogadások számának csökkenése pedig azt mutatja, hogy az utóbbi egy-két évben kevesebb nő került súlyos válsághelyzetbe – írja a Magyar Nemzet a KSH adatai alapján.
Gyermekotthonból családba
Két év alatt közel 15 százalékkal nőtt az engedélyezett örökbefogadások száma, és az emelkedés egyértelműen az állami szakellátásból történő örökbefogadásoknál tapasztalható. Ez azt jelenti, egyre több gyermek kerül a gyermekotthonokból és a hivatásos nevelőszülőktől véglegesen családba – ismerteti a Magyar Nemzet a legfrissebb KSH adatokat. Eszerint 2013-ban még 726, egy évvel később már 784, 2015-ben pedig már 829 gyereket fogadtak örökbe.
A javulás még jelentősebb annak fényében, hogy utoljára az ezredforduló elején sikerült egy év alatt ennyi gyereknek családot találni. Az adatokból az is kiderül, hogy az örökbefogadott gyerekek csaknem 60 százaléka korábban nevelésbe vett gyerek volt, és csupán a kicsik 40 százalékát adták örökbe még újszülöttként. Két évvel korábban még 50-50 százalék volt ez az arány.
Mórucz Lajosné, a várandós anyákat segítő Gólyahír Egyesület elnöke szerint ez abszolút kedvező tendencia, mert azt jelzi, hogy végre valóban egyre több gyerek kerül véglegesen családba a gyermekotthonokból, és nem ragadnak bent a szakellátásban, ahogy korábban erre sajnos rengeteg példa volt. A nyílt örökbefogadások számának csökkenése pedig azt mutatja, hogy az utóbbi egy-két évben kevesebb nő került súlyos válsághelyzetbe – írja a lap.
Kevesebb nő kerül válsághelyzetbe
Tavaly összesen 36, krízishelyzetben lévő édesanya adta gyermekét örökbe rajtunk keresztül, míg egy évvel korábban még 52-en döntöttek így. A csökkenés valószínűleg annak köszönhető, hogy javult a családok jövedelmi helyzete, így egyre kevesebben kerülnek olyan körülmények közé, hogy ne tudnák felnevelni a gyermeküket – mondta a Magyar Nemzetnek Mórucz Lajosné, a várandós anyákat segítő Gólyahír Egyesület elnöke. Az általa vezetett szervezethez bárki fordulhat, aki valamilyen ok miatt titkolja terhességét, vagy úgy érzi, nem tudja felnevelni a gyermekét. Az egyesület már a várandósság alatt segíti az anyákat, és ha kérik, közvetít a nyílt örökbefogadás során.
A javuló helyzetet mutatja az is, hogy az elmúlt két évben jelentősen csökkent az állami szakellátásban élő, örökbe adható gyerekek száma, vagy is egyre többen kerülnek ki a gyermekotthonok falai közül. 2013-ban még 2.291 gyermek várt örökbefogadásra, 2014-ben már csak 2.137, tavaly pedig csupán 1.893, vagyis 20 százalékos csökkenés tapasztalható. Ugyanakkor első látásra érthetetlen, hogy miért vár még mindig közel kétezer gyerek családra, amikor folyamatosan nő az örökbe fogadni szándékozó és az erre már alkalmasnak is talált szülők száma: jelenleg több mint kézezren várnak gyerekre.
A szakember szerint persze erre is van magyarázat: az örökbe fogadni szándékozó magyarok 90 százaléka csecsemőt vagy legfeljebb óvodás kisgyermeket akar, ráadásul egészséges kicsit. Az iskoláskorú gyerekeket, a fogyatékkal élőket és a roma gyerekeket azonban szinte senki sem akarja örökbe fogadni Magyarországon – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Mórucz Lajosné. (A külföldi örökbefogadók egyébként nem rontják a magyar szülők esélyeit, hiszen más országba csak olyan gyermek kerülhet, akinek itthon nem találtak örökbe fogadó szülőt.)
Külföldi örökbefogadások
A KSH adatai alátámasztják a szakember szavait: tavaly a 0–3 éves korosztályból 249 gyermeket adtak örökbe, közülük 241-en magyar szülőknél találtak családra, és csupán a kicsik 3 százaléka került külföldre. Az óvodás korú gyermekek esetében azonban már 50-50 százalék volt a hazai és a külföldi örökbe fogadások aránya. Még megdöbbentőbbek a számok, ha a 6–10 éves korosztályt nézzük: a 105 kisiskolás gyermeknek csupán negyedét (27 fő) fogadták magyarok örökbe, a háromnegyedük külföldre került.
A külföldi örökbefogadások száma ugyanakkor évről évre nő: 2013-ban még csak 108 magyar gyermek került külföldre, egy évvel később már 129, 2015-ben pedig 149 magyar kiskorúnak találtak az országhatáron túl családot, vagyis két év alatt egyharmadával nőtt a külföldi örökbefogadások száma.
Meggondolhatják magukat a szülők
Mórucz Lajosné egyetlen területet említett a Magyar Nemzetnek, ahol szerinte az utóbbi években rossz irányba változott a szabályozás: a vér szerinti szülőnek korábban nem volt lehetősége arra, hogy a gyermek születése után meggondolja magát. 2014 márciusa óta azonban a vér szerinti szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül visszavonhatja, azaz a baba hathetes koráig meggondolhatja magát, és visszakérheti a gyereket az örökbefogadóktól.
Ez önmagában nem feltétlenül tűnik rossz változásnak, de komoly traumákhoz vezethet. Csak a Gólyahír Egyesületnél tavaly két olyan eset is volt, hogy az anya visszavonta nyilatkozatát, ráadásul az egyik esetben a gyerek nem is vér szerinti családjához került, hanem nevelőszülőhöz. Az anyja ugyanis visszavonta lemondónyilatkozatát, így az örökbe fogadó szülőknek vissza kellett adniuk a gyereket, de mivel a vér szerinti szülő hajléktalanként élt, a gyerek ideiglenesen állami szakellátásba került - írja a Magyar Nemzet.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 18.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
Ha vért e szörnyek nem is ontanak, de sokszor nőket és gyermekeket tesznek roncsokká azért, hogy beteges vágyaikat kielégítsék. Krupincza Mariann írása.
Zoltán nem tudta feldolgozni a gyászt.
A New York-i ötvenhatosok egy életen át a forradalom emlékét ápolják. Kifogyhatatlan lendülettel idézték fel személyes történeteiket, amikor felkerestük őket.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
Szerintem Észak-Korea elkezdhetné a felkészülést Orbán Viktor fogadására. Vagy várható baráti gesztusainak viszonzására, ha mégsem látogat oda személyesen.
