Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Egy blogposzt a Sputnik News-on a Szovjetunió felbomlása fölött keseregve és az 1956-os forradalomból levezetve érvel amellett, hogy miért kell Moszkvához hű orosz újságírókat Amerikába küldeni a Trump elleni tüntetések közvetítésére. A cikk Trump helyzetét és viszonyát Moszkvához ebben a viszonylatban Honeckeréhez és Jaruzelskiéhez hasonlítja.
Furcsa eszmefuttatás jelent meg az orosz Sputnik News állami híroldalon. A blogbejegyzés szerzője szerint az amerikai események közvetítésében csak orosz nemzetiségű újságírókra szabad támaszkodni, akik szerinte a legtehetségesebbek között vannak a világon. Mindezt a szerző azzal támasztja alá, hogy a Szovjetunió sem omlott volna össze, ha az a Jurij Andropov vezeti, aki 1956-ban Budapesten nagykövetként megtanulta, hogy uralni kell a médiafelületeket.
„Persze az 1956-os Budapest látszólag messze van 2017 Amerikájától – de csak látszólag. 1956-ban költözött Soros György magyar menekültként Soros György Amerikába. A Budapest macskaköves utcáit taposó szovjet tankok zaja formálta a világképét” – állítja a cikk tévesen, hiszen Soros 1956-ban nem Magyarországról, hanem Angliából költözött az USA-ba. Ezután áttér arra, hogy Andropov leszűrhette 1956-ban: csak tapasztalt profiknak szabad engedni, hogy a szovjet geopolitikai érdekeket veszélyeztető „forradalmi felfordulásról” tudósítsanak.
Szerinte elképzelhetetlen lett volna, hogy 1956-ról például a Magyar Írószövetség tudósításait fogadja el a szovjet központi bizottság. Sőt, a szerző szerint épp ezeken a helyeken lappangott a legnagyobb veszély a „felszabadított Kelet-Európában” a szovjet geopolitikai érdekekre nézve. Ezután kitér arra, hogy a szerző szerint a CIA által szervezett lengyel Szolidaritás is azért lehetett sikeres, mert már nem uralta a médiát a Szovjetunió.
A lényegre rátérve kifejti, hogy a Trump-ellenes tüntetők szemben állnak az orosz geopolitikai érdekekkel, így az RT és a Sputnik nyugati munkatársaiban sem lehet megbízni: eddig remek „hasznos idióták” voltak, de az ideológiai hűségük felül fogja írni az orosz érdekek szolgálatát. Ezért az orosz médiaközegből kell orosz újságírókat Amerikába küldeni, hogy ezekről a tüntetésekről tudósítsanak. Az utolsó két bekezdést érdemes egy az egyben lefordítani:
„Ezek az emberek lehet, hogy fel tudnak gyújtani egy-egy limuzint, és még arra is képesek lehetnek, hogy lezárjanak egy olajvezetéket, megemelve ezzel két centtel egy hordó olaj árát, de a nézeteik végső soron a globális liberális rend, Oroszország ellenségének nézeteit reklámozzák. Miközben a brit euroszkeptikusok szétverték az EU-t és Trump elnök visszavesz a NATO expanzionista ambícióiból; ezek a hasznos idióták még a skót függetlenség mellett sem tudnak úgy agitálni, hogy az ne legyen kellemetlen Oroszországnak.
Miközben ezek az emberek kijelölik az ideológiai területüket, és a füstgránátok és a rohamrendőrök egy káoszba süllyedő Amerika katartikus képét rajzolják ki; de Oroszország szélesebb geopolitikai és biztonsági céljainak felül kell írnia az ilyen személyes preferenciákat. Ezért létfontosságú, hogy csak Moszkvához hű orosz polgárok tudósítsanak az Egyesült Államokban kibomló káoszról. Ez azért fontos, hogy elkerülhessük, hogy Trump elnök hatalmát ugyanúgy alááshassák, mint Jaruzelski tábornokét és Honeckerét. Moszkvának ideje irányítani a narratívát azzal, hogy profi orosz újságírókat ültet ideiglenesen a nyugatiak helyére.”
Az orosz közmédiában legutóbb Havas Szófia szocialista politikus közreműködésével 1956 kapcsán arról beszéltek, hogy az egy nyugati titkosszolgálatok által szervezett pogrom és színes forradalom volt, amelynek során „ezrével engedtek el nácikat a börtönökből”.