Az előzetes adatok alapján valószínűleg a 40 százalékot sem éri majd el a választási részvételi arány az éppen zajló romániai választásokon. A magyar kisebbség részvételi aránya nőni tudott az előző választáshoz képest, de a román polgárok szavazóhajlandóságától még mindig elmarad. Az RMDSZ így is bejuthat. Elemzők az M1-en.
Valószínűleg nem fogja elérni a romániai parlamenti választásokon a részvételi arány a négy évvel ezelőtti szintet - mondta Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa vasárnap az M1 aktuális csatornán.
A politológus szerint az előzetes adatok alapján valószínűleg a 40 százalékot sem éri majd el a választási részvételi arány. A magyar kisebbség részvételi aránya nőni tudott az előző választáshoz képest, de a román polgárok szavazóhajlandóságától még mindig elmarad.
Hargita vezet
Három órával az urnazárás előtt a választóknak csupán 34,34 százaléka adta le szavazatát vasárnap a romániai parlamenti választásokon. A részvételi arány több mint két százalékkal marad el a négy évvel ezelőtti időarányos adattól.
A részvétel megyei bontású statisztikájában továbbra is négy dél-romániai megye vezet, ötödik helyen azonban a székelyföldi Hargita megye szerepel 38 százalékos részvételi aránnyal. A Hargita megyei adat másfél százalékkal haladja meg a négy évvel ezelőtti részarányos adatot. Átlag fölötti ugyanakkor a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy (37,48 százalék) és Bihar (37,34) megye részvételi adata. A székelyföldi Maros (32,62) és Kovászna (32,35) megyében a részvétel elmarad az átlagostól, a partiumi Szatmár megye (30,25) pedig a sereghajtók között szerepel.
Az RMDSZ „valószínűleg mindenképp” bent van
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a nap folyamán arról számolt be az M1-nek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) valószínűleg mindenképpen bejut a román parlamentbe, hiszen az úgynevezett alternatív választási küszöb előírja, hogy amelyik párt négy megyében 20 százalék felett teljesít, képviseltetheti magát, még akkor is, ha egyébként országosan elmarad az ötszázalékos küszöbtől.
Hozzátette, az alternatív küszöb miatt ugyanakkor veszít az RMDSZ két-három helyet a parlamentben.
Szólt arról is, hogy Romániában a baloldal - amely nagy esélyese a választásoknak - tábora jellemzően a vidéki idősebb szavazókból áll, míg a jobboldalé ennek éppen ellentétéből, fiatal városiakból.
Az alacsony részvételi arány inkább a baloldalnak kedvez, mert az ő szavazótáboruk fegyelmezettebb - tette hozzá.
Ha nem csökken a trend...
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutató Intézet igazgatója szintén az M1-nek mondta el, hogy a romániai magyar választók aránya - hasonlóan az etnikai arányhoz - 6,5 százalék, ami azt jelenti, hogy 900 ezer fő fölött van a szavazóképesek száma.
A korábbi választásokon valamivel több mint 400 ezer magyar ment el szavazni - tette hozzá.
A reggeli órákban még az látszott, hogy a választásokon való részvétel az erdélyi megyékben alacsonyabb lesz, mint az ezt megelőző voksoláson, majd ez a szám megugrott, késő délután pedig már stagnált.
Rámutatott, a mostani adatok szerint Hargita megyében az országos átlag feletti a részvétel, és Bihar, Kovászna és Szilágy megye sem áll annyira rosszul. Ez azt jelenti, ha nem csökken a trend, akkor meglesz az RMDSZ öt százaléka.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Rengeteg még a teendő a Kárpát-medencei magyarság érdekében, Nacsa Lőrinc pedig nem ugrik el a munka elől.
A kormányra készülő RMDSZ kivédett egy jogokat sértő tervezetet.
Négypárti centrista kormány szerveződhet az RMDSZ részvételével.
A demokratikus erők összefogását sürgette a jelenlegi kisebbik kormánypárt, hogy megállítsák a soviniszta, rendszerellenes erőket.
Úgy tűnik, az RMDSZ a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal fogna össze a magyarellenes pártokkal szemben.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
