Alkotmánybírósággal töröltetné el az ásotthalmi rendeletet az ombudsman

Az ombudsman kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (Ab) az egyebek mellett a müezzin működését megtiltó novemberi ásotthalmi rendelet megsemmisítését, mert az Alaptörvény-ellenes, sérti a vallásszabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyenlő bánásmód követelményét – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

A közleményben emlékeztettek: a Csongrád megyei Ásotthalom önkormányzata november 23-i rendeletében a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes közterületi magatartásnak minősítette a müezzin tevékenységét (képünkön), az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő ruhadarabok viselését. Valamint bármilyen olyan „propaganda-tevékenységet” is, amely a házasságot nem férfi és nő kapcsolataként mutatja be, továbbá amely a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot és a szülő-gyermek viszonyt ismeri el.

Sérül a vallás- és véleményszabadság, illetve az egyenlő bánásmód elve

A közlemény szerint ezek a tilalmak a vallásszabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódnak, de érintik az egyenlő bánásmód követelményét is. Székely László alapjogi biztos az Ab-nek benyújtott indítványában rámutatott: alapvető jogot csak törvény korlátozhat, rendelet nem. Emellett a szabályozás tartalma miatt akkor sem felelne meg az Alaptörvény követelményeinek, ha ezeket a korlátozásokat törvény rendelné el – írta.

A dokumentum szerint az imára szólító müezzin az iszlám valláshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó szakrális magatartást tanúsít. A biztos indítványában hangsúlyozta: a jogalkotó nem teheti meg alkotmányosan, hogy egy valláshoz, világnézeti meggyőződéshez köthető magatartást megtilt, míg más vallások külvilág számára hasonló megnyilvánulását támogatja vagy eltűri.

A teljes arcot vagy testfelületet takaró öltözet viselésének alapja is a lelkiismereti meggyőződés – írták. Ezekben az esetekben a rendelet nemhogy jelentősen érinti, hanem ellehetetleníti a lelkiismereti- és vallásszabadság gyakorlását. A vallásszabadság lényegéből adódóan ugyanis az adott valláshoz nem tartozóknak tolerálniuk kell a vallási megnyilvánulásokat, akkor is, ha azok harmadik személyek számára is érzékelhetők. Ilyen esetekben a semleges állam csak egészen szélsőséges esetekben élhet az alapjog-korlátozás eszközével – hangsúlyozták a közleményben.

Melegházasság: bárki kifejtheti a véleményét bármilyen kérdésben

A biztos szerint a rendelet további rendelkezései a véleménynyilvánítás szabadságát sértik, amelynek lényege, hogy bárki nyilvánosan kifejtse a véleményét bármilyen kérdésben, különösen, ha az a kérdés a társadalom egésze vagy számottevő része szempontjából jelentős. A házasság intézményének tartalmára, a család jogi és szociológiai fogalmának alakulására fontos befolyást gyakorol a társadalmi vita, amelyet minden demokráciának biztosítania kell. Ennek jogi tilalmára nincs alkotmányos lehetőség – húzták alá.

A biztos rámutatott továbbá: a rendelet nem önmagában, általánosságban véve egy bizonyos témakörben történő véleménynyilvánítást tiltja, hanem értékalapon tiltja meg olyan tartalmú vélemények kinyilvánítását, amelyek szoros viszonyban állnak az emberi méltósághoz való joggal, az egyenlő bánásmód követelményével, valamint a magán- és családi élethez való joggal. A vélemény szabad kinyilvánításának tilalma ezáltal további alapjogok érvényesülésére is hatással van – közölte. A biztos mindezek miatt kérte, hogy az Ab semmisítse meg Ásotthalom önkormányzatának érintett rendeleti szabályozását.

(MTI)