Quaestor ügy: Tarsoly perel, mert a lelkére vette a húszmilliós MNB-bírságot

Azon túl, hogy Tarsolyék ellen bűnszervezetben elkövetett csalás vádjával zajlik büntetőeljárás a Quaestor által 150 milliárd forint értékben kibocsátott fiktív kötvények miatt, a pénzügyi felügyeletként is működő Magyar Nemzeti Bank Tarsoly Csabát, mint a Quaestor Értékpapírkereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnökét személyesen is megbírságolta.

Az MNB szerint ugyanis Tarsoly Csaba személyes felelőssége fennáll az ügyfelek pénzeszközeinek jogszabályellenes kezelése, az MNB-nek történő valótlan adatszolgáltatás és a szabálytalan beszámolók és könyvvezetés jóváhagyása tekintetében is.

Emiatt az MNB húszmilliós bírságot szabott ki Tarsoly Csabával szemben: ami, bár a megengedett maximális bírságösszeg, így is elég barátságosnak tűnik a csalás százmilliárdos nagyságrendjéhez képest.

Tarsoly Csaba viszont mélyen igazságtalannak érzi, hogy az MNB megbírságolta, ezért beperelte a jegybankot. Azt kéri a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a bírságról szóló jegybanki határozatot, és egyébként is függesszék fel az eljárást, amíg a tényállást sokkal részletesebben feltáró büntetőügy jogerősen le nem zárul.

Tarsoly jelenleg előzetesben van, nem jelent meg személyesen a tárgyaláson, csak az ügyvédje, Borbiró István volt jelen. Az ügyvéd a bírság végrehajtásának felfüggesztését is kérte, mivel a büntetőeljárás befejezéséig amúgy is zár alá vették Tarsoly teljes vagyonát, tehát Tarsolynak jelenleg nincs is olyan vagyona, ami fölött szabadon rendelkezhetne.

„Nem voltak fiktív kötvények, és különben is Májer a hibás!”

Tarsoly Csaba ügyvédje több, egymásnak ellentmondó érvet is hozott a bírság megúszására. Először is szerinte az MNB anélkül bírságolt, hogy rendesen feltárta volna a tényállást. Amin egyébként a felperesi logika szerint nincs is mit feltárni, mivel „tévedés, hogy vannak fiktív kötvények. Nincsenek és nem is voltak” és amúgy is az MNB engedélyezte a Quaestornak a kötvénykibocsátást – érvelt az ügyvéd.

Az érvelés másik sarokpontja viszont mégis csak a fiktív kötvények körül forgott: Tarsoly ügyvédje gyakorlatilag próbálta az egészet Májer Zsoltra, a Quaestor Értékpapír Zrt. igazgatósági tagjára és a Quaestor Financial Hruria Kft. ügyvezetőjére kenni, bár később cáfolta, hogy ez lett volna a célja az érveléssel. Tarsoly érvelésében központi szerepet játszik, hogy itt két külön cégről van szó: a kötvényeket a Quaestor Financial Hruria Kft. bocsátotta ki, a Quaestor Értékpapír Zrt. pedig csak másodlagos forgalmazó volt.

Épp ezért az utóbbi cég vezető tisztségviselőjeként Tarsoly nem is tudott a részletekről, mert azzal Májer foglalkozott – érvelt az ügyvéd, aki azt is kifogásolta, hogy az MNB Tarsolyt megbírságoló határozata tulajdonképpen csak Májer nyilatkozatán alapszik, amit ráadásul maga Májer sem ismert el, mivel nem írta alá az erről szóló jegyzőkönyvet. Az érvelés apró szépséghibája, hogy az MNB jogtanácsosa ehhez később hozzátette: Májer végül azért állt el a jegyzőkönyv aláírásától, mert kapott egy telefonhívást Tarsolytól.

A „nem is fiktív-kötvényekhez” való ambivalens felperesi hozzáállást jól illusztrálja Tarsoly ügyvédjének azon megjegyzése is, mikor azzal érvelt, hogy a büntetőeljárás és az MNB-bírság tárgya is ugyanazon cselekménysorozat, majd feltette az árulkodó költői kérdést: akkor miért nem várja meg az MNB a bírságolással, míg a büntetőeljárásban „feltárják, hogy hová tűnt a pénz?” „Már ha eltűnt egyáltalán” – tette hozzá gyorsan.

MNB: Tarsoly felelőssége független a munkamegosztástól és a büntetőeljárástól is

A jegybank jogtanácsosa viszont azzal érvelt: a bírságot nem elsősorban Májer nyilatkozata alapján szabták ki, hanem saját korábbi határozatuk alapján, amelyben megvonták a tevékenységi engedélyt a Quaestortól. Ez a határozat jogerőssé is vált, ugyanis Tarsolyék nem támadták meg a bíróságon, bizonyára egyetértettek vele – fejtette ki az alperes. Az érvelés szépséghibája – ahogy arra Tarsoly ügyvédje utóbb rámutatott –, hogy addigra már felügyeleti biztos irányította a Quaestort, aki nyilván nem fogja az őt kirendelő szerv határozatát megtámadni.

Az mindenesetre érdemi érv a jegybank részéről, hogy ők a hatósági eljárásban kértek nyilatkozatot Tarsolytól, aki azonban ezt visszautasította: mondván, majd a büntetőeljárásban vallomást tesz. Ezek után úgy kell neki, megbírságolták – röviden ez a lényege az alperesi érvelésnek. Az MNB jogtanácsosa azt is elmondta, hogy az MNB nem magát a kötvénykibocsátást engedélyezi, hanem csak az erről szóló tájékoztatót: azt, hogy ebben megfelelő információk találhatók-e a befektetők számára a megalapozott döntéshez. A Quaestornak is ezt a tájékoztatóját engedélyezték, nem magát a kötvénykibocsátást.

A jegybank álláspontja, hogy az általuk kiszabott bírság és a büntetőeljárás két külön dolog, és teljesen más alapján állapítják meg a kétféle felelősséget. A közigazgatási felelősség alól ugyanis nem mentesíti Tarsolyt az sem, ha esetleg a Májer és közte meglévő munkamegosztás miatt nem tudott egyes dolgokról – érvelt az alperesi jogi képviselő. Idézte Tarsoly múlt heti, a Magyar Narancsban megjelent interjúját, is amelyben úgy fogalmazott: „nekem az a legnagyobb hibám, hogy nem léptem, amikor lépnem kellett volna”. A cég vezetői, tehát adott esetben Tarsoly és Májer felelőssége egyetemleges, tehát még ha Májer töredelmesen mindent magára is vállalna, a bírságfizetés alól ez se mentesítené Tarsolyt – mondta a jogtanácsos.

Nem függesztik fel a pert, mert a büntetőügy nem előkérdés

A felek érveinek az ismertetése után a Rák-Fekete Edina vezette háromtagú bírói tanács visszavonult, hogy eldöntse: felfüggesztik-e a pert amíg lezárul a bűnszervezetben elkövetett csalás vádjával folyó büntetőeljárás, vagy sem. Nagy vita lehetett, mert hosszú percekig váratták a feleket és az érdeklődőket a folyosón, de végül is arra jutottak, hogy nem függesztik fel a pert: a büntetőeljárásban ugyanis semmilyen előkérdést nem fognak eldönteni a közigazgatási perhez képest.

Miután tehát a per felfüggesztésére vonatkozó taktikai húzás nem jött be, a felperesi oldal újabb indítványokat tett: többek között, hogy hallgassák meg személyesen Tarsoly Csabát, és a bíróság kérje be Májer Zsolt büntetőeljárásban tett nyilatkozatát. Utóbbival kapcsolatban az ügyvéd akként szabadkozott: nem arról van szó, hogy Májer Zsoltra akarják kenni az ügyet, hanem az a lényeg, hogy Májer a büntetőeljárásban teljesen mást nyilatkozott, mint abban – az általa egyébként alá nem írt – jegyzőkönyvben, ami alapján az MNB húszmilliót varrt Tarsoly nyakába. Aki szegény nem is tudja ugye miből fizetni, mert mindenét zár alá vették – tette hozzá, ennél persze jogásziasabb bikkfanyelven.

Az MNB szerint viszont hiába kérik ezt be, hiszen Májer a büntetőeljárásban nem köteles igazat mondani, így a nyilatkozata egy másik perben nem értékelhető bizonyítékként. Tarsoly meghallgatásától nem zárkóznak el egyébként, csak azt nem értik, hogy mikor ők kérték nyilatkozatra a Quaestor-vezért, akkor miért nem akart szóba állni velük.

A per mindenesetre január végén folytatódik – nagy valószínűséggel a jelenleg előzetesben ülő Tarsoly Csaba meghallgatásával.