Ft
Ft
14°C
4°C
Ft
Ft
14°C
4°C
10. 03.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
10. 03.
péntek
Hírek
Vélemények
Mandiner Díj
Arizonai Egyetem madárinfluenza hemagglutinin Kaliforniai Egyetem receptorfehérje külföld antitest vírus egészség influenza Michael Worobey

Az első influenzát sosem felejted el

2016. november 15. 15:31

A romantikus szólam szerint az első szerelmedre mindig emlékezni fogsz. Amerikai tudósok egy egészen más találkozást vizsgálva jutottak hasonló következtetésre, mikor a különféle influenzatörzseket és az emberi szervezet ezekre adott reakcióit vizsgálták-adta hírül az MTI.

2016. november 15. 15:31

A Science tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői az A típusú influenzavírus 18 törzsét és a vírus felszínén lévő hemagglutinin nevű fehérjét vizsgálták meg – írta a BBC News.

A szakemberek szerint ennek a fehérjének mindössze két típusa van és az ember azzal szemben lesz védett, amellyel először találkozik a szervezete, a másik azonban továbbra is fenyegetést jelent a számára.
   
A tucsoni Arizonai Egyetem és a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eredményeik magyarázatot adhatnak arra, hogy egyes influenzajárványok miért okoznak több halálesetet és súlyos megbetegedést a fiatalok körében.
   
Amikor az ember immunrendszere először találkozik egy influenzavírussal, az ellenanyagot, antitesteket kezd termelni, hogy megcélozza a vírus felszínéből –nyalókaszerűen – kiálló hemagglutinin receptorfehérjét, amelynek tehát csak két változata van.
   
A Michael Worobey vezette kutatócsoport „kék és narancssárga nyalókákat" különböztetett meg. A szakemberek szerint az 1960-as évek vége előtt született emberek a „kék nyalókás" influenzavírusoknak – H1 vagy H2 – voltak kitéve gyerekkorukban. Az életük folyamán ők ritkán betegedtek meg másik „kék nyalókás" influenzavírusoktól, mint például a madárinfluenza néven ismert H5N1, de belehalhattak a „narancsságra" H7N9 típusú influenzába.
   
Pont az ellenkező jelenség figyelhető meg azoknál, akik az 1960-as évek végén születtek és így a „narancssárga nyalókás" influenzavírusnak – H3 – voltak kitéve.
   
A kutatók a H5N1 és a H7N1 madárinfluenza-vírussal fertőzött emberek kezelési adatait vonták vizsgálat alá. Az eredmények 75 százalékos védettséget mutattak a súlyos betegség kialakulásával és 80 százalékos védelmet az elhalálozással szemben azoknál a pácienseknél, akik gyermekkorukban ugyanilyen fehérjéjű vírusoknak voltak kitéve.
   
Worobey szerint az eredmények magyarázatot adhatnak arra, hogy az 1918-as influenzajárvány miért volt pusztítóbb a fiatalok körében. „Azokkal a fiatal felnőttekkel a H1-es típus végzett és az évtizedekkel később elemzett vérminták szerint elég nagy a valószínűsége, hogy az érintett személyek H3-as típussal találkoztak elsőként gyermekkorukban vagy védtelenek voltak a H1-gyel szemben" – magyarázta a szakember.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!