Nagy utat tett meg az elmúlt 70 év alatt a gyermekek jogaiért dolgozó Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja (UNICEF), amely a második világháború óta igyekszik segíteni a rászoruló, bántalmazott vagy nélkülöző gyerekeket.
Az ENSZ közgyűlése 1946. december 11-én alapította a szervezetet, amely a második világháború után legfontosabb feladatának az otthontalan, éhező, elárvult gyerekek megsegítését tekintette. Bár ezek a problémák nem tűntek el a világból, ma a nemzetközi szervezet munkájának középpontjában a gyerekek alapvető jogaiért való küzdelem, a gyerekek oktatása és a lánygyermekek védelme áll – mondta el Tausz Katalin, az UNICEF magyar bizottságának gyermekjogi igazgatója, az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.
Kiemelte: a gyerekeket ugyanazokat az emberi jogok illetik meg, mint a felnőtteket, de vannak külön jogaik is, éppen a gyermeki, védtelenebb mivoltuk miatt. Ide sorolhatók például az olyan nyilvánvaló jogok, mint az élethez vagy az oktatáshoz való jog, az egészségügyhöz, az egészséges ivóvízhez és környezethez, a családhoz való hozzáférés, továbbá a szegénységtől mentes élethez és az anyakönyvezéshez, az identitás formalizált megjelenéséhez való jog is.
Az igazgató arról is beszélt, hogy ma a migrációs hullámban született gyerekek helyzete is akut probléma, hiszen sokszor nem tisztázott, hogy a vándorlás közben született gyerekek mely ország állampolgárai, illetve milyen ellátásra jogosultak, hiszen sokszor a személyes dokumentumok nélkül vándorlókról a pontos születési dátum sem tudható.
A szervezetnek a világ több mint 150 országában vannak gyermekvédelmi programjai, ezeket kizárólag önkéntes hozzájárulásokból és adományokból finanszírozzák, nem részesednek az ENSZ költségvetéséből.
Az UNICEF elkötelezett amellett, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyermekeknek speciális védelmet biztosítson, ide tartoznak a háborús helyzetek, természeti katasztrófák, minden nemű agresszió vagy kizsákmányolás áldozatai, valamint azok, akik rendkívüli szegénységben vagy fogyatékossággal élnek.
A szervezet fellép továbbá a szükségállapotokban azért, hogy a gyermekek jogait megvédje, és a partnerországokban működő programjai által elősegítse a nők és lányok jogegyenlőségét, támogassa részvételüket közösségük mind politikai-, társadalmi-, mind pedig gazdasági életében.
Az UNICEF Magyar Bizottsága az évfordulóhoz kapcsolódva kiállítást is rendezett, amely a szervezet elmúlt 70 évének legfontosabb pillanatát foglalja össze. A tárlat december 11-ig látható a budapesti Mazel Tovban.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Bár a kislányt édesanyja a kórházba hagyta, nem mondott le róla. Mindent megtett azért, hogy hazavihesse a kisdedet.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Ez a mai gazdatüntetés lényege. Ezért van most Brüsszel utcáin 10 ezer gazda.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
„Hogy nem szakad rád az ég?!” – így kommentálta a frakcióvezető a szembesítő videóban elhangzottakat.
A notórius Orbán-fóbiások élén aktuálisan most ő menetel, bár közülük sokan maguk is megvetik.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
