Leánygyermekek helyzete a világban és Magyarországon

Az ENSZ 2011 decemberében, Kanada javaslatára nyilvánította október 11-ét a Leánygyermekek Nemzetközi Napjává, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a lányok jogait, és felhívja a figyelmet azokra az élethelyzetekre, amelyekkel a gyermeklányok és a fiatal lányok szembesülnek, továbbá azért, hogy ösztönözze a tagországokat a problémák megoldására, a lányok helyzetének javítására. Erről a napról 2012-ben emlékeztek meg először a világban, és minden évben meghatározott témákra épül a nap megünneplése. A kiemelt témák közé tartozik a lányok oktatásának kérdése, a korai kikényszerített házasságok gyakorlata, az igen elterjedt erőszak - írja a család.hu. 

Jelenleg 1,1 milliárd a 18 éven aluli lánygyermekek száma a világon. Az elmúlt évszázadokhoz viszonyítva jobb körülmények között él a mai fiatal női generáció. Egyre többen túlélik a gyermekkort, tanulhatnak, csökkenőben van a gyermekházasságok száma. Azonban még így is számos kihívással kell szembenézniük a fiatal lányoknak. Az általánosan jellemző nemek közötti egyenlőtlenségen felül régiós különbségek, faji megkülönböztetés, etnikai konfliktusok és a migráció miatt további diszkrimináció is éri őket. Ennek kezelésében próbál segíteni a Fenntartható Fejlődés 2020 Stratégia, amelynek céljai között szerepel a HIV-fertőzöttek egészségügyi ellátásának fejlesztése, oktatás az elmaradottabb régiókban, a gyermekházasság elleni küzdelem, valamint a nők társadalmi elnyomásának csökkentése (amely teret nyit az emberkereskedelemnek, nemi erőszaknak, kizsákmányolásnak). Tehát a cél, hogy minden lánygyermek megfelelő ellátást kapjon, valamint megfelelő környezetben nőjön fel.

Az 1,1 milliárd 18 éven aluli lánygyermek több mint fele Ázsiában, negyede Afrikában él. Tízből kilenc lány a szegényebb néprétegekben született. 70 millió lány született 2015-ben, akik átlagosan 73 évig fognak élni, míg ez a szám a fejlődő országokban 20 évvel kevesebb. Míg egyes régiókban csökken a születendő lányok száma, addig az afrikai lánygyermekek száma 2015 és 2030 között 30%-kal nőni fog a mostanihoz képest.

32 millió lány kimarad az általános iskolai oktatásból, 29 millió pedig a középfokú képzésből. Nyugat –és Közép Afrikában a legrosszabb a helyzet. Az elmaradottabb országok ¾-ében minden ötödik serdülő lány tapasztalt nemi erőszakot az elmúlt 12 hónapban. Az öngyilkosság a vezető halálozási ok a 15-19 éves lányok között, a legnagyobb szám Dél-Kelet Ázsiában látható. Az emberölés áldozatai közül az áldozatok közel fele halt meg családtag, vagy párkapcsolati partner keze által. Bár bizonyítottan csökken a nemi szerv csonkítások száma, még mindig a 15-19 éves lányok egyharmada átesik rajta azokban az országokban, ahol ez gyakorlat. A szub-szaharai Afrikában az újonnan fertőzöttek háromnegyede 15-19 éves nő.

Világszerte 750 millió lány él, aki 18 éves kora előtt házasodott. A fejlődő országokban a 20-24 éves korosztálynak az egynegyede szült 18 éves kor előtt. A vízhiány is jelentős probléma több helyen, a nőknek néha több mint fél órát kell gyalogolniuk vízért, ami kockázatot jelent számukra, például könnyen szexuális erőszak áldozataivá válhatnak. Sajnálatos módon a migrációban érintett fiatal lányokat is nagy számban éri szexuális zaklatás vagy erőszak.

Globálisan a lányok 550 millió órát töltenek házimunkával, ez 160 millióval több, mint ami a fiúknál mérhető. Az 5-9 éves lányok átlagban hetente négy órát töltenek házimunkával, a 10-15 éves lányok heti kilenc órát. Átlagosan az 5-9 éves lányok 30%-kal több időt segítenek a ház körül, mint a fiúk. A 10-14 éves lányok 50%-kal többet. A rendelkezésre álló adatok alapján az 5-14 éves lányok 2/3-a leggyakrabban a főzésnél vagy a takarításnál segít. Ezen kívül szintén gyakori női háztartási munka a lányok körében a bevásárlás, a víz vagy tűzifa gyűjtés, a mosás, a többi gyerek gondozása, és egyéb háztartási feladatok ellátása.

Mi a helyzet Magyarországon?

A lányok iskolai végzettségének adataiból látszik, hogy csökken azok száma és aránya, akik nem végzik el az általános iskolát. Míg az 1990-es népszámlálás szerint a 10-11 éves lányok 3,8%-a, addig a 2011-es szerint már csak 2,6%-a tartozott ebben a csoportba. Az érettségizettek között a 18-19 évesek 1929 fővel többen vannak, mint 1990-ben, a 20-24 évesek között viszont már 65.873-mal, ami feltehetően az iskolarendszer változását, a későbbi érettségi letételének lehetőségét is mutatja.

A népszámlálási adatokból látható, hogy a lányok iskolai teljesítménye sokszor jobb, mint a fiúké, legalábbis egyes mennyiségi mutatók tekintetében. 2001-ben a fiúk 17,8%-a szerzett érettségi bizonyítványt, a lányok 23%-a, ez a különbség valamelyest csökkent a 2011-es népszámlálás tanúsága szerint is, ahol a fiúk 22,5, a lányok 27,2%-a jutott középfokú végzettséghez. A szakmai oklevéllel rendelkező szakmunkások között viszont a fiúk aránya magasabb. 2001-ben még a fiúk aránya volt magasabb a felsőfokú végzettségűek között, 2011-re viszont már a lányok fölénye mutatkozik ebben a végzettségi típusban is.

Magyarországon a korai házasságkötés és gyermekvállalás kevéssé jellemző, de jelen van a társadalomban. Az adatokból az is látható, hogy a korai párkapcsolatokban – ahol a feleség (élettárs) legfeljebb 19 éves – a száz feleségre (élettársra) jutó élve született gyermekek száma nagyobb a házasságban, mint az élettársi kapcsolatban, a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatok szerint egyaránt. 2011-ben a gyermekszám különbség is nagyobb a házasságban lévők javára az élettársakhoz képest. Ezen felül 2011-ben a legfeljebb 19 éves feleségeknek összességében több gyermeke születik, mint a következő, 20-24 éves korosztályba tartozóknak, ez 2001-ben még fordítva volt.

Sajnos a gyermekbántalmazásnak, erőszaknak gyakori áldozatai a kislányok Magyarországon is, új jelenség az internetes zaklatás. Magyarország sem mentes a regionális különbségekből adódó, faji vagy etnikai megkülönböztetéssel összefüggő diszkriminációs jelenségektől. Habár csökkenőben van a dohányzás, de még mindig jelentős számú lány dohányzik, nem szólva egyéb káros szokásokról, drogfogyasztásról, nagy mennyiségű alkohol fogyasztásáról. Ezek ellen folyamatos a küzdelem, azonban még bőven van mit tenni a fennálló problémák megoldása érdekében.

A kis- és nagylányok helyzetének javítása, jogaik gyakorlásának elősegítése, a káros jelenségek visszaszorítása érdekében, a jövőjük megalapozásában a családnak, a kormányzatnak, ezen belül az oktatásnak, a civil szervezeteknek egyaránt jut szerep. Ma is működnek sikeres programok a Lányok napjától a Tiszta Divat (Pure Fashion) missziós programig, azonban sokkal nagyobb figyelmet kell kapnia a gyermeklányok és fiatal lányok korosztályának a nők és férfiak egyenlőségének kérdésén belül – zárul a család.hu írása.