A CSOK kibővítése és az áfa-visszaigénylés lehetősége felpörgette az újlakás-piacot. De vajon mire elég a támogatás?
A CSOK kibővítése és az új építésű lakásokra vonatkozó áfatartalom csökkentése jelentősen felpörgette a hosszú éveken át téli álmot alvó újlakás-piacot, ez azonban az árak emelkedését is magával hozta.
A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai (az Eltinga, az Ecorys és az FHB Index közös gyűjtése) összesen 255 projektben, több mint 3400 fővárosi új építésű lakásról gyűjtött adatot. A felmérés nem teljes körű, de jól szemlélteti a piaci folyamatokat.
Az eredményekből kiderül, hogy egy átlagos, új építésű budapesti lakás 63 négyzetméteres. Minden harmadikhoz tartozik terasz is, közel 20 négyzetméterrel növelve meg a teret. A lakások kétharmada átlagosan 10 négyzetméteres terasszal rendelkezik.
Azoknak kell a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk, akik az 5., vagy a 12. kerületben vásárolnának új építésű lakást, itt ugyanis bőven egymillió forint felett vannak a négyzetméterárak. Hasonlóan magasak az árak a 2., a 3. és a 11. kerületben, valamint a 6-9. kerületekben: itt 600 és 900 ezer forint körül járnak a négyzetméterárak.
A 13. és 14. kerületek valamivel olcsóbbak, 500 és 600 ezer forint közötti egységárakkal. Ahogy távolodunk a belvárostól, úgy lesznek alacsonyabbak az árak is, külső kerületekbe akár már 400 ezer forintos négyzetméteráron is vásárolhatunk új építésű ingatlant.
A fentiek tükrében elmondható, hogy a CSOK által nyújtott támogatás eltérő segítséget nyújt attól függően, hol vásárolunk. A legdrágább kerületekben alig 10 négyzetméterre futja még a 3 gyermekeseknek járó 10 milliós összegből is, míg a külső kerületekben akár 30 négyzetméterre is elegendő ez az összeg.
A CSOK szeptemberben elfogadott módosítása a használatba vételi engedély meglétét már csak a támogatás folyósítási feltételeként írja elő, ezzel lehetővé téve, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötését követően az igénylés elindulhasson. Emiatt a jövőben várhatóan többen vásárolnak majd új építésű lakást a CSOK segítségével.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
A nemrég kinevezett miniszter az ATV műsorában is azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának”.
A kisiklás következtében körülbelül 600 vasúti betonalj rongálódott meg.
Bár a tiszások még csak most tanulnak bele a választókerületi munkába, már azon gondolkoznak, miként tudnák az önkormányzatokat is még inkább a maguk oldalára állítani – tudta meg a 444.hu forrásaitól.
Sokan azonban már kongatják a vészharangot Európában.
Spoiler: leesett az álluk.
Lesz mit elhárítani, ha az oroszok bevetik az új rakétájukat.
