Lucie Szymanowska, az MTI tudósítójának összefoglalója a krynicai nemzetközi gazdasági fórumról.
A munkaerőpiacon való érvényesülés érdekében rugalmasabbá kell tenni a nemzeti oktatási rendszereket — mondta Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa csütörtökön a krynicai nemzetközi gazdasági fórum egyik eszmecseréjén.
A magyar biztos az ifjúságpolitikának szentelt panelen vett részt, beszélgetőtársai között volt Anna Zalewska lengyel oktatásügyi miniszter is.
A közös uniós munkaerőpiac és a nemzeti oktatási rendszerek viszonyáról beszélve Navracsics Tibor úgy értékelte: szembetűnő az a különbség, amely az utóbbi években az egyre rugalmasabbá váló közös munkaerőpiac és a továbbá is viszonylag merev nemzeti oktatási rendszerek között áll fenn.
Mint mondta, ezt a tényt a legjobban az szemlélteti, hogy miközben az Európai Unióban több mint négymillió a munkanélküli, betöltetlen marad mintegy kétmillió munkahely, főleg az informatikai és kommunikációs technológiai szektorban (ICT). Az uniós biztos elismerte, hogy a közép-európai országokban alacsony a munkanélküliségi ráta, ehhez azonban az is hozzájárult — mutatott rá —, hogy az utóbbi években a térségünkből jól képzett fiatalok — főleg lengyelek — tömegesen vándoroltak ki a nyugat-európai országokba.
A munkaerő-piaci nehézségek orvoslása érdekében a magyar biztos szerint három szempontból rugalmasabbá kellene tenni a nemzeti oktatási rendszereket.
Egyrészt intézményi szinten a művelődést nemcsak a hagyományos oktatási intézményekkel kellene azonosítani, hanem emellett informális oktatási módszereket — például iskolán kívüli gyakorlati foglalkoztatásokat, műhelymunkákat — is kell keresni.
Másrészt az oktatásban az életkorra vonatkozó rugalmasságra is szükség van, itt a cél az általános iskolától a felsőoktatásig terjedő képleten túlmutató rendszerek működtetése lenne — fejtette ki Navracsics. Az óvodai nevelés szintjén a magyar biztos a szociális együttműködési képességek fejlesztésének fontosságát emelte ki, az egyetemi végzettségűek továbbtanulására kitérve pedig a folyamatos képzés szükségességét húzta alá.
Az oktatásnak tartalmi szempontból is rugalmassá kell válnia — vélte a magyar biztos, kiemelve a digitális és a pénzügyi képzettség nélkülözhetetlenségét. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hatásosabbá kell tenni az alapvető képességeket tanító, hagyományos oktatási módszereket is. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden ötödik európai az írásban, olvasásban, minden negyedik pedig a számolásban az analfabetizmus problémájával küzd” — mutatott rá Navracsics Tibor.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Új együttműködést dolgoztak ki az egészségmegőrzés érdekében.
