Rekord mértékű kártérítés egy Down szindrómás baba családjának

„Számottevő anyagi segítséghez a Down-szindrómás gyermek családja hazánkban csak orvosi műhibaper megnyerésével juthat. Nem vagyoni kártérítésre nemcsak az édesanya, hanem az édesapa és a testvérek is jogosultak. A bíróságok a vagyoni kártérítés körében a gyermek felnevelésének teljes költségét megítélik.

A történet

A Nógrád megyei szülőpár gyermeke 2007-ben született Down-szindrómával és társult fejlődési rendellenességekkel (szív pitvar sövényhiány). Az édesanya a védőnő és a háziorvos mellett egy állami egészségügyi szolgáltató és egy magán egészségügyi intézmény (betéti társaság) szülész-nőgyógyász szakorvosainál járt a várandósgondozás során. Az édesanya a fogantatáskor 38 éves volt, de életkora ellenére nem irányították genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra.

(...)

Orvosi műhibák a Down-kór szűrése során

A Down-kór kialakulása ugyan nem, de a felismerésének elmulasztása tipikusan orvosi műhiba, amelyért az egészségügyi szolgáltatót – polgári jogi – kártérítési felelősség terheli. A Nógrád megyei házaspár esetében az orvosi műhibát azzal követték el, hogy az eljárt orvosok az édesanyával való személyes találkozás alapján írták ki a vizsgálatokat, továbbá figyelmen kívül hagyták az édesanya életkorát. Egy 38 éves édesanya esetében ugyanis nem szükségesek további gyanús ultrahang jelek ahhoz, hogy rögtön genetikai tanácsadásra és kromoszóma vizsgálatra irányítsák, azaz beutalóval lássák el.

(...)

Az állami és a magán egészségügyi szolgáltató együttműködése sem volt tökéletes. A várandósgondozás ugyanis a jogszabály szerint az édesanya, a védőnő, a háziorvos és a szülész-nőgyógyász együttműködésén alapul, ahol mindenkinek megvan a saját maga kötelessége. Az édesanya közrehatása jelen esetben nem volt megállapítható, mert az előírt vizsgálatokon az előírt időpontban megjelent, így a bíróság teljes kártérítési felelősséget állapított meg.

Az orvosi műhiba következtében a fogyatékosan született gyermek szülei úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

A nem vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a nem pénzben felmerülő életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni, fejlődési jelentősen elmarad kortársaitól és a sort még sokáig lehetne sorolni.

A bíróság az édesanya részére 15 millió, az édesapa 10 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. A jelen perben testvérek felperesként nem szerepeltek. Más perekben a bíróságok a testvéreknek személyenként 2-3 millió forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg. Az édesanyának és az édesapának megítélt nem vagyoni kártérítés rekord összegnek számít a hazai Down-kóros családok esetében.

A vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítésen felül a perben sok millió forintos vagyoni kártérítést ítélt meg a bíróság a Nógrád megyei házaspárnak. Egy Down-szindrómás gyermek felnevelésének költségei ugyanis jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. A vagyoni kártérítés a pénzben felmerülő károk kompenzálására szolgál. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei stb.

Jelentős újdonság következett be a Down-szindrómás családok vagyoni kártérítését illetően. Egy friss jogi változás szerint az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés illeti meg, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége. 

(...)

Orvosi műhibaperek

Az utóbbi fél évtized alatt Magyarországon évente átlagosan 15 ítéletet találunk Down-szindrómások ügyében, tehát a betegség szűrése ma sem teljesen zökkenőmentes. A kártérítési igény a bíróságon főszabály szerint a megállapító diagnózistól számított öt éven belül érvényesíthető, azonban az öt éves általános elévülési idő megnyújtható, tehát bizonyos esetekben lehetőség van az öt éven túli peresítésre is.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket a Down-szindrómások családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert.”

(...)