Sorsjavító olvasmánynak nevezte Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke, a „legnagyobb magyar” Hitel című művét, ami eddig régies nyelvezete miatt kevesek számára volt értelmezhető. A felújított változat hűen tükrözi a korábbi szöveget, ám érthetőbb és befogadhatóbb az olvasók számára. Az alapítvány vezetője fontosnak tartja a mű idegen nyelvekre való átültetését is.
Mai magyar nyelvre átültetve adta közre Széchenyi István először 1830-ban megjelent Hitel című munkáját a Széchenyi Alapítvány – mondta el az MTI-nek Buday Miklós, a szervezet elnöke. Hozzáfűzte: noha a „legnagyobb magyar” szellemi hagyatéka 2014 óta a Hungarikumok Gyűjteményét gazdagítja, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselőjeként számon tartott Hitelt nagyon kevesen olvassák, mivel a – Széchenyi későbbi műveihez képest is – nagyon régies, és szótár nélkül alig értelmezhető, nehézkes szöveggel csupán kevesek képesek megbirkózni.
Az átírás szempontjairól szólva Buday Miklós elmondta: törekedtek megőrizni a szöveg pontos tartalmát és Széchenyi mondatainak „ízeit”, ugyanakkor sokat változtattak az eredeti mondatszerkezeteken és szavakon is. Széchenyi hosszú, olykor másfél oldalas „elkalandozásait” tagolták, a somogyi tájszavakat mai magyar megfelelőjükkel helyettesítették, a ragozást pedig a korszerű nyelvtani szabályokhoz igazították. Emellett kiirtottak a szövegből több mint hétezer aposztrófot is.
Az eredeti szöveg átírásán egy éven keresztül hat munkatárs – Buday Miklós mellett Dudás Márta, Horváth Attila, Velkey Ferenc, Kovács Anna és Rigó Mihály – dolgozott. Az alapítvány vezetője szerint a Hitel ma is érvényes mű, aktualitásából semmit nem von le a megjelenése óta eltelt csaknem 200 év, annak ellenére, hogy a Széchenyi István által tárgyalt gazdasági problémák eltértek a maiaktól, és az akkori feltételek, körülmények is különböztek.
„A Hitel nem csupán a gazdasági értelemben vett kreditről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy higgyünk és tudjunk hinni egymásnak” – fogalmazott Buday Miklós, aki szerint az önismeret fontosságától a másik meghallgatásának jelentőségéig komoly erkölcsi kérdések és alapvető emberi mondanivaló szövi át a művet. A Hitel emellett kiemelt figyelmet fordít a nemzeti sajátosságok megőrzésére is, mivel Széchenyi István hiszi, hogy „nem lehet egy az egyben átvenni angol, német vagy francia példákat”.
„Mindenkinek tudom ajánlani a Hitelt, aki szeretne javítani a sorsán” – hangsúlyozta, kiemelve: a gazdag jegyzetapparátussal és kísérő tanulmányokkal ellátott kötet segíthet eligazodni abban is, hogy mit kell tenni, ha sikeresebbek akarunk lenni vagy jó döntéseket szeretnénk hozni egyéni és közösségi szinten egyaránt. Buday Miklós beszélt arról is: bár jó volna, ha Széchenyi többi művét is meg tudnák jelentetni mai magyar nyelven, de ezt fontosságban megelőzi, hogy a Hitel pontos német fordításban, valamint angolul és franciául is olvasható legyen.
(MTI)
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Nem Rákay Philip kreatív producer és csapata az első, akiket a magyar történelem e dicsőséges időszaka megihletett. A 20. század második felében kisebb-nagyobb kihagyásokkal több olyan film is – köztük regényadaptáció – készült, amelyeket márciusi ifjak, valamint a tekintélyparancsoló huszárok hazaszeretete és bátorsága ihletett. Összeállításunk.
Egy napot kellene a sötét sarokban zokognom, hogy össze tudjam foglalni egy mondatban mindazt, amit Gyurcsány Ferencről gondolok – fakadt ki a Kossuth-díjas zenészlegenda.
A nagycenki Széchenyi-kastély három év után tárja ki ismét kapuit a látogatók előtt.
Hogyan lehet innentől kezdve egy szavát is elhinni az ifjú újságírónak? Az MCC ösztöndíjasa utólag váltott álláspontot.
Már ha ezek után még közülünk valónak tartod magad egyáltalán. Veczán Zoltán írása.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
