Nem megyek el a Pozsonyi Piknikre

A Pozsonyi Piknik szervezői kitiltották a rendezvényről Harasztit, Hodosánt, Iványit, akik el akarták árverezni állami kitüntetéseiket és a befolyt összeget jótékonysági célra ajánlották fel. A szervezők politikainak minősítették az eseményt, amelynek ezért nincs helye a Pikniken. 

A Pozsonyi Piknik a budapesti zsidóság legfontosabb kulturális eseménye lett az elmúlt nyolc évben. Azoknak a honfitársainknak, akiknek felmenőit néhány méterre a Piknik helyszínétõl lőttek a Dunába vagy más módon semmisítették meg. Akkor ez azért történhetett meg mert a magyar társadalom nem vállalt szolidaritást velük. Hagyta, hogy megtörténjen. A szolidaritás hiánya továbbra is a magyar társadalom jellemzője. Az esemény, amelyet a szervezők nem engednek be a Piknikre a szolidaritás vállalásának kifejezése lett volna. Többszörösen. 

És most itt vagyok, vergődök ezzel a dilemmával. A Pikniken a könyvem kiadója szervezett egy dedikálást, amelyért én hálás vagyok. De ha elmegyek és úgy teszek, mintha misem történt volna, akkor elismerem, hogy a fent említett kitiltás-betiltás helyén való. Mikor tudjuk: nem az.

Nincs túl sok lehetőségem. A szolidaritás nem válogat. Nem válogathat. 

Nem megyek el a Pozsonyi Piknikre. Nem tehetem meg.