A tanítási szünetek időpontjai különélő szülők esetén egyet jelentenek azonban azzal a problémával, hogy meg kell állapodni a gyerek(ek) ún. időszakos kapcsolattartásában.
Elindult az új tanév, túl vagyunk az első szülői értekezleten, ahol az iskola a vonatkozó rendelet szerint közzétette a szülők számára, hogy hogyan is alakulnak idén a szünetek. A családok szempontjából ezek valóban fontos információk, hiszen ezekre az időszakokra lehet időzíteni és előre lefoglalni a család pihenését és feltöltődését segítő kiruccanásokat.
A tanítási szünetek időpontjai különélő szülők esetén egyet jelentenek azonban azzal a problémával, hogy meg kell állapodni a gyerek(ek) ún. időszakos kapcsolattartásában, vagyis a szünetek idejére eső „láthatások” rendjében.
A szokásos bírói gyakorlat
Abban az esetben, amikor van bírósági szabályozás, akkor általánosan a következő tendencia érvényesül, amely nem más, mint amit úgy nevezünk, hogy „a szokásos bírói gyakorlat”. Nevezetesen: a különélő szülő jogosult a tavaszi-, őszi-, téli szünet fele idejére; a páros ünnepek második napjára, a nyári időszakban pedig - a gyermek korától függően - több hét időtartamban a gyermekkel való kapcsolattartásra.
Ez a szabályozás az, amely nagy általánosságban megjelenik a bírósági határozatokban. Természetesen rögzítik az ítéletek, illetve a jóváhagyott egyezségek azt is, hogy a szünetek első, avagy a második felében jogosult-, illetve hány órától, hány óráig tart a különélő a szülő kapcsolattartása, hiszen jogszabály által megkívánt feltétel az, hogy a határozat végrehajtható legyen. Ez azt jelenti, hogy teljesen egzakt módon kell meghatározni a kapcsolattartást, mivel vita esetén azt a rendet kötelesek tartani a szülők. Emellett pontos szabályozás hiányában a kapcsolattartás problémáit vizsgáló és szankcionáló gyámhivatal is csak végrehajtható határozat esetén tud döntést hozni.
Mindezek mellett még így is rendszeres az egyes szünetek előtt a korábbi ügyfeleimtől az a kérdés, hogy most akkor hogyan is kell értelmezni a bírósági határozatot, hogyan kell megosztani a valóságban a szünet napjait. Ugyanis sajnos nem minden különélő szülő esetében működik a „megbeszélés alapján” történő megosztás, holott ideális esetben a kapcsolattartást szabályozó határozat helye a fiók alja kellene, hogy legyen... De ha nem ebben a szerencsés helyzetben vagyunk, akkor kénytelenek vagyunk a bírósági határozatot elővenni. A bírósági pecséttel ellátott papírban leírtak azonban számtalan esetben nem tudják lefedni a mindennapi életben felmerülő gyakorlati problémákat.
Vegyünk egy példát
A vonatkozó EMMI rendelet – amely minden tanévre vonatkozóan rögzíti a szünetek időpontjait - az idei évben az őszi szünetre vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: „5. § (1) Az őszi szünet 2016. november 2-től 2016. november 4-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. november 7. (hétfő).”
Ha azt vesszük alapul, hogy az őszi szünet fele ideje jár a különélő szülőnek, akkor ez a rendelet szerint összesen 3 nap. A valóságban azonban 9 napig nem kell a gyerekeknek iskolába menniük, hiszen az október 29-i hétvégét követően az október 31. és november 1. önmagában munkaszüneti nap, majd a rendelet által meghatározott szünetet követően (szerda-péntek) ismét hétvége jön.
Látható, hogy ha makacsul tartjuk magunkat az EMMI rendelet által kiadott szünethez és annak fele időtartamában történő megosztáshoz, akkor a szerencsétlen gyerekek ki vannak téve annak, hogy ide-oda utazgatnak a két szülő között. A rendelet ugyanis, kizárólag a hétköznapokat rögzíti szünetként, az esetlegesen a szünet előtti, vagy azt követő hétvégi napokat/munkaszüneti napokat nem. Manapság már előfordul egy-két olyan bírósági határozat, amely tartalmazza, hogy a szünetek előtti, avagy azt követő hétvégék a szünet időtartamába beleszámítanak, de sajnos nem ez tekinthető az átlagnak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ez a mai gazdatüntetés lényege. Ezért van most Brüsszel utcáin 10 ezer gazda.
„Hogy nem szakad rád az ég?!” – így kommentálta a frakcióvezető a szembesítő videóban elhangzottakat.
A notórius Orbán-fóbiások élén aktuálisan most ő menetel, bár közülük sokan maguk is megvetik.
A baloldal terve: a magyar emberek pénzét fejlesztések helyett az ukrán háborúba öntenék, miközben a saját választóikat is cserbenhagyják.
Ma is és holnap is le fog szállni az este a börtönökben, bezárulnak majd a cellaajtók, és meg fog történni mindaz, amit ép ésszel nem, hogy felfogni, de elképzelni is lehetetlen.
Farkas Gyula egyedül neveli három gyermekét, végre úgy tűnt, egyenesbe jönnek, de egy 30 éve nem látott családtag mindent keresztülhúzhat.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
