Olvasni jó!

2016. szeptember 27. 15:32

Ebben az évben másodikosaim egy kedves kis könyvjelzőt kaptak tőlem ajándékba az első olvasás órán. Ennyi állt rajta: „Olvasni jó!”.

2016. szeptember 27. 15:32
Budácsik Éva
Miután átadtam nekik, beszélgettünk arról, hogy ki mit olvasott a nyáron, és hogy egyáltalán miért is jó olvasni. Okosakat mondtak a gyerekek: tudták, hogy egy csomó érdekes és új dolgot meg lehet tudni a könyvekből, újságokból, magazinokból.
 
Persze ez nem ilyen egyszerű, és nem is hitegettem őket azzal, hogy „Nyiss ki egy könyvet, ugorj neki, és eléd tárul egy csodálatos világ!”. Mert sajnos nagyon-nagyon ritkán megy ez így, varázsütésre. Az olvasás élményéért – mint annyi más dologért a világon – keményen meg kell küzdeni, mint a mesében a királyfi a sárkánnyal. Le kell győzni a kusza betűket, a hosszú, sokszor értelmetlennek tűnő mondatokat. És csak akkor, csak azután lesz könnyebb, és lesz élmény az olvasás.
 
A mai gyerekek egyébként is kevesebbet olvasnak. Amihez nincs is kedvük nemhogy nem szeretik, de egyenesen elutasítják. Pláne, ha úgy érzik, hogy nincs sikerük benne. Gyengébb a kudarctűrő képességük, ráadásul rengeteg az „alternatív” kihívás, mindenféle kütyük mindenütt, stb.  
 
Mit tehetünk hát? Segítsük, csináljunk kedvet az olvasáshoz!
 
Először is nagyon jó, ha a gyermek kiskorától kezdve könyvekkel van körülvéve. (Ez nem tudom, hogyan fog alakulni a jövőben, hiszen már én is e-book olvasót bújom...)
 
Persze nem elég, ha a képeket nézegetjük, olvassunk kicsinek és nagynak is! Az elsős, másodikos gyerekek, de még a nagyobbak is, szívesen veszik, ha este mesével búcsúzunk.
 
Ha már olvasni tud a gyerkőc, de még nem jött bele igazán, akkor beszéljük meg vele, hogy felváltva olvasunk. Én a kislányomnak sokszor elmondom, hogy nagyon szeretem hallgatni, ahogy olvas. Nem mondom, hogy ettől elolvad, de látom, hogy anyja kedvéért azért még jobban belehúz.
 
A gyerekek többsége ugyanis vágyik az elismerésre. És nemcsak a mienkre, hanem a tanítónőére is. Beszélgessünk ezért vele a nehézségekről is. Hiszen ha nem gyakorol, azaz nem olvas otthon is, akkor nem fog menni és a dicséret elmarad. Otthon is, az iskolában is. Ha mindezek ellenére nagy ellenállásba ütközünk, érdemes a pedagógussal is beszélni, kérni, hogy segítsen a motiválásban.
 
Gyakorolni kell(ene) tehát, az iskolai olvasmányokat is. Ebben érdemes kitartónak lenni, akkor is, ha ellenállásba ütközünk. Nem kell minden este háromszor elolvasni ugyanazt, de olvasni minden este kell(ene). Naponta egy kis olvasással látványos fejlődést érhetünk el, és mi magunk tárhatjuk szélesre a világ kapuját a gyermekünk előtt. Ezért, bármennyire is rohanunk, ha segítséget kér, ne hagyjuk magára az olvasásban.
 
Mit tehetünk még? Menjünk együtt könyvesboltba, de ne hagyjuk, hogy akármit válasszon. Érdemes az interneten előre tájékozódni, mi való az adott korosztálynak, és kicsit irányítsuk a választást. A közösen vásárolt könyvet sokkal nagyobb élmény lesz olvasni.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!