A kutatók szerint véletlenek figyelemre méltó egybeesésének köszönhető az, hogy Beatrix királyné nem vérzett el, túlélte a traumát, és nem kapott szepszist. Szerepet játszhatott ebben az a tény, hogy Prága abban az időben tudományos központnak számított, és a hozzáértő felcserek a királyi udvarban tartózkodtak.
Parizek szerint a császármetszés nem az anya megmentésére irányult, sőt valószínűleg halottnak feltételezték őt, amikor a műtétet végrehajtották. A felcserek feladata az lehetett, hogy a minden bizonnyal eszméletét vesztett anyából kivegyék a gyermeket és megkereszteljék.
A szakember elmondta, hogy a bemetszés okozta fájdalom hatására nyerhette vissza eszméletét Beatrix, és a stresszhelyzet akadályozhatta meg, hogy elvérezzen.
Beatrix királyné 1383-ban halt meg, és több gyermeke nem volt — derül ki a család.hu írásából.