Jó hír a családoknak: változik a Babaváró támogatás igénylési korhatára!
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
A cseh királynő majdnem fél évszázadot élt még azután, hogy halottnak hitték, és császármetszéssel világra segítették gyermekét. A mérföldkőnek számító esetről a család.hu írásából tudhatunk meg részleteket.
Cseh orvosok és történészek szerint Prágában végezhették 1337-ben az első olyan császármetszést, amikor mind az anya, mind gyermeke életben maradt.
Az anya Bourbon Beatrix (1320-83), Luxemburgi János cseh király második felesége volt, a gyermek IV. Károly német-római császár féltestvére, Venceslau – közölte Antonin Parizek, a Károly Egyetem orvostudományi tanszékének munkatársa, aki orvos és történész kollégáival a Ceska Gynekologie tudományos folyóiratban publikált tanulmányt a cseh kutatásokról.
Az eddig ismert feljegyzések szerint 1500-ban Svájcban végezték az első császármetszést, amelyet az anya túlélt. Történészek szerint hatékony érzéstelenítés hiányában egészen az 1870-es évekig nem tudtak sikeres hasi műtéteket végezni. Elméletileg ugyan lehetséges volt a császármetszés, ám az néhány kivételtől eltekintve halálos volt mind az anya, mind gyermeke számára.
Beatrix királyné azonban, úgy tűnik, véletlenül túlélt egy ilyen beavatkozást. „Nincs közvetlen bizonyítékunk, de öt közvetett bizonyíték tanúskodik arról, hogy megtörténhetett az eset. Ez a felfedezés mérföldkő lehet az orvostudomány történetében” — hangoztatta Parizek.
A szakértők Beatrix királyné rendkívüli szüléséről számos korabeli feljegyzésből és levelezésből vonták le a következtetést. Hivatkoznak egy flamand krónikára is, amelynek szerzője nem rejtette véka alá meglepődését az operációval kapcsolatban, és azt állította, hogy a majdani herceget egyszerűen kivették anyja testéből és a seb begyógyult.
A kutatók szerint véletlenek figyelemre méltó egybeesésének köszönhető az, hogy Beatrix királyné nem vérzett el, túlélte a traumát, és nem kapott szepszist. Szerepet játszhatott ebben az a tény, hogy Prága abban az időben tudományos központnak számított, és a hozzáértő felcserek a királyi udvarban tartózkodtak.
Parizek szerint a császármetszés nem az anya megmentésére irányult, sőt valószínűleg halottnak feltételezték őt, amikor a műtétet végrehajtották. A felcserek feladata az lehetett, hogy a minden bizonnyal eszméletét vesztett anyából kivegyék a gyermeket és megkereszteljék.
A szakember elmondta, hogy a bemetszés okozta fájdalom hatására nyerhette vissza eszméletét Beatrix, és a stresszhelyzet akadályozhatta meg, hogy elvérezzen.
Beatrix királyné 1383-ban halt meg, és több gyermeke nem volt — derül ki a család.hu írásából.