Júniusban Erdoğanék eltörölték a képviselők mentelmi jogát, most pedig a kurdbarát HPD párt két képviselőjét bíróság elé állították: terrorpropaganda terjesztésével vádolják őket, az ügyészség öt év börtönt javasolt. A németországi kurdokat tömörítő egyesület szerint újabb kurd menekülthullám jöhet a puccskísérlet utáni tisztogatások után: Ali Toprak azt is megjegyezte, négy évtized óta most először nem érzi magát biztonságban Németországban.
Ötéves börtönbüntetést kért vádiratában a török vádhatóság a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) egyik társelnökére, Selahattin Demirtasra terrorpropaganda terjesztése miatt – jelentette pénteken a Dogan török hírügynökség. Hasonló büntetéssel nézhet szembe Sirri Sürreya Önder, a HDP másik meggyanúsított képviselője is.
Állítólag dicsérték a PKK egyik vezetőjét
A parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítás június 8-án lépett hatályba Törökországban. A változtatást a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mert a párt egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan török elnök állítása szerint a HDP tagjai kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt kell felelniük. A HDP tagadja a vádat. A módosítás viszont nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, hanem az 550 fős törvényhozásból mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván.
Demirtas korábban úgy nyilatkozott, hogy a döntés nyilvánvalóan újabb lépés a diktatúrához vezető úton. „Nem leszünk játékszerek. A harc még csak most kezdődött el” – szögezte le a politikus.
Az ügyészségi iratok alapján Demirtas és Önder egy 2013-as pártrendezvényen felszólalásukban dicsérték a PKK egyik vezetőjét, Abdullah Öcalant, aki egy márvány-tengeri szigeten 1999 óta tölti életfogytiglani börtönbüntetését.
A HDP-s politikusok esetleges bebörtönzése tovább élezheti a török-kurd konfliktust, amely két és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban lángolt fel újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az 1984 óta tartó összecsapásokban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.
A németországi kurdok szerint kurd menekülthullám jöhet
Közben kurd szervezetek attól tartanak, hogy a puccskísérlet nyomán megindult tisztogatások miatt kurd menekülthullám indulhat meg Európába. Erről Ali Toprak, egy németországi kurd szervezet, a KGD vezetője beszélt a Die Weltnek.
„Rövid távon több tízezer, középtávon több százezer védelmet kereső ember érkezhet Törökországból Németországba, ha az Erdogan-rezsim folytatja a harcot a kisebbségek és a demokratikus ellenzék ellen” – mondta.
Toprak azt is kiemelte: a berlini vezetésnek az osztrák kormányéhoz hasonló határozottsággal kellene szembehelyezkednie Recep Tayyip Erdogannal és híveivel. Németországban is „boszorkányüldözés” zajlik a török államfő bírálói ellen, és „most először nem érzem magam biztonságban ebben az országban” – mondta a 47 éves kisebbségi vezető, aki hároméves kora óta él Németországban.
2000. május 28-án veszett nyoma az akkor 11 éves kisfiúnak, Baja környékén. 24 éven át eltűntként tartották számon, végül 2024 júniusában egy bejelentés nyomán a rendőrség egy tanya melléképületében az aljzatbeton alatt elásva megtalálta a fiú földi maradványait.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
