Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Elkészült az iraki háborúban történt brit részvételt vizsgáló Chilcot-bizottság jelentése. A tizenkét kötetből álló jelentést összefoglalva John Chilcot, a bizottság vezetője elmondta: katonai intervencióra szükség lehetett volna egy ponton, de 2003 márciusában Szaddám Husszein rezsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést az Egyesült Királyságra. A jelentés szerint Tony Blair akkori munkáspárti miniszterelnök eltúlozta a veszélyt.
Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére – állapította meg az iraki háború hátterének feltárására hét éve kezdődött hivatalos brit vizsgálat, amelynek eredményét szerdán ismertette Londonban a vizsgálóbizottság vezetője. A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas vizsgálati jelentés szerint az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére.
Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata, a 2009 nyarán kezdődött vizsgálat vezetője a jelentést ismertetve kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban „egy bizonyos időpontban” szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést. Sir John hozzátette: a bizottság megállapítása szerint „távolról sem kielégítő” az a mód, ahogy annak idején a kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást.