A szemlélődő női szerzetesrendekről adott ki apostoli konstitúciót Ferenc pápa, amelyben az ezen rendek előtt álló kihívásokra reagál az egyházfő, tárgyalva többek közt a nővérek képzését, a közösségek életét, egymáshoz és az egyházhoz való viszonyát is.
Új apostoli konstitúciót bocsátott ki a Vatikán július 22-én, pénteken; a Vultum Dei quaerere (Isten arcának keresése) kezdetű dokumentum a szemlélődő női rendekről szól - írja a Magyar Kurír.
A megfelelő formáció elősegítése; az imádság és Isten igéjének középpontba állítása, utóbbi különösen a lectio divina (Szentírásolvasás – a szerk.) révén; a szemlélődő közösségek autonómiájának sajátságos feltételei; valamint az egyes kolostorok tagsági viszonya a szövetségeken belül – többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja a pápa az új apostoli konstitúcióban.
A Vultum Dei quaerere bevezetőjében Ferenc pápa elmagyarázza, mi vezette a dokumentum megírására; beszél az útról, amely az egyház mögött áll, és „az emberi történelem gyors változásairól” a II. Vatikáni Zsinat óta eltelt ötven évben.
A dokumentum nagy részét tizenkét téma feldolgozása teszi ki, melyek megfontolást és változtatást igényelnek. Ilyen többek között a megfelelő képzés szükségessége, az imádság kérdése és az isteni Ige középpontba helyezése. Végül tizennégy cikkely zárja a dokumentumot, melyek a formációt, a hivatástisztázást, a közösségeken belüli irányítást, a közösségek autonómiáját és a közösségek egymáshoz való viszonyát érintik. Az utolsó cikkely leszögezi, hogy a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációjának feladata, hogy új szabályozást dolgozzon ki az apostoli konstitúció ajánlásai alapján.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Mindig szigorúan akkor és ott válnak harcos gyermekvédőkké, amikor és ahol annak politikai konjunktúrája van. Francesca Rivafinoli írása.
A keresztény kultúra helyes értelmezésével szemben két irányból érkezik kritika.
A humanizmus egy vallás, ami ledegradálja az embert, és valójában egy szélsőbaloldali politikát takar. Nem kérünk belőle, Humanisták nevű pártként sem. Szilvay Gergely írása.
Normális esetben ez nem is volna kérdés.
Az Egyesült Államok azt mondja, hogy hajlandó lenne katonailag is beavatkozni a vallásszabadság védelmében.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
