Az ilyen vallomás, mint Orbán Gáspáré, egyszerűen már nem elég

„A Mandinerre egy elég kemény cikket írtál, ez válasz volt egy a keresztényeket védő előző cikkre. Annak az volt az üzenete, hogy menő a keresztényeket kifigurázni. Szerinted menő?

Nem. Sőt teljesen ellenkezőleg. Menő kereszténynek lenni. Az a helyzet, hogy nemcsak Magyarországon, de nagyon sok helyen, főleg Amerikában vannak jelen ezek a karizmatikus jellegű keresztény mozgalmak. Ez divat. A popkultúra része. Menő. Vannak együttesek. Teljes közösségek. Minden van. Filmek, kultúra, rendezvények, bármi. Ez egy külön buborék. Van a széleskörű kultúra, ami alapvetően keresztény és vallásos a legtöbb helyen, és ezen belül vannak ezek a kisebb buborékok. Vannak az „öregek” úgymond, akik járnak a templomba, a zsinagógába, a székesegyházba vagy bárhova. És vannak ezek a menő fiatalabb mozgalmak.

Orbán Gáspárra gondolsz?

Igen.

Ezt azért is kérdezem, mert a cikk szerzője, akinek válaszoltál, azt is üzente, hogy nyugodtan el lehet menni megnézni, mi történik az ilyen „menő” vallásos gyűléseken. Szerinte, ha elmennél például az Orbán Gáspár-féle Felház egyik rendezvényére, rájönnél, hogy nem is olyan rossz. Te ezt a meghívást visszautasítottad. Nincs esély a párbeszédre a hívők és a nem hívők között?

Van persze. Én erre nyitott vagyok. Csak az a gond, hogy ez a meghívás nem arra szól. Ez nem párbeszédről szól, ez arról szól, hogy sétálj be az oroszlán barlangjába, hogy felmérjenek, jó leszel-e vacsorának. Ez nem gond, erre is nyitott vagyok, nekem azzal volt gondom a cikkben, hogy úgy hangzik, mintha ez valami vadonatúj dolog lenne. Ez nem igaz. Ezért írtam szándékosan, hogy sokan benne voltunk ebben, és tudatosan mondjuk, hogy nem, és tudjuk, hogy miért! Nem újdonság, nem hír. Láttuk, mi is megéltük ezt a katarzisélményt, a megtérésélményt, a megváltásélményt, az egységet az istennel. És rájöttünk utólag, hogy ez nem elég. (...)

Az Orbán Gáspárról készült videókból én azt szűrtem le, hogy őszinte. Te annak tartod?

Én alapvetően azt mondanám, én bárkinek elhiszem, hogy őszinte, amikor azt mondja, hogy ebben hisz. Ezzel nincs gond, tehát ha hazudik nekem, hogy mit hisz és mi az, amit gondol a világról, azzal alapvetően magának tesz rosszat. Mert akkor nem tud velem kapcsolatba lépni, nem tud egy őszinte beszélgetést folytatni velem. Amivel gyanúsítani lehet az ilyen esetekben az embereket, hogy ezt érdekből csinálják, hogy valakinek a megbízásából.”