Első fokon pert vesztettek a székelyek az Európai Bizottsággal szemben

A székely kulturális sajátosságokkal nincs tennivalója az EU kohéziós politikájának

Az Európai Unió luxembourgi törvényszékének kedden meghozott ítélete szerint az Európai Bizottság jogosan utasította el a Székely Nemzeti Tanács által elindított polgári kezdeményezés bejegyzését. Az uniós bíróság ítéletében kifejtette, hogy nem vehető nyilvántartásba az olyan európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat, amely a nemzeti kisebbségek által lakott földrajzi területek, régiók fejlődésének előmozdítására irányul. Ugyanis a bíróság szerint a régió fogalmát a tagállamokban fennálló politikai, közigazgatási és intézményi helyzetet tiszteletben tartva kell meghatározni.

Az ítélet arra is rámutat, hogy ezen régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőinek fennmaradása nem olyan cél, amely igazolhatná az unió kohéziós politikája keretében valamely jogi aktusnak az elfogadását. Az ilyen politika ugyanis az unió egésze harmonikus fejlődésének előmozdítására, és különösen az egyes régióit sújtó súlyos és állandó demográfiai hátrányok csökkentésére irányul.

A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az erdélyi magyarok európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság, ezt a döntést támadták meg a perben. A perbe Magyarország az SZNT, Románia a Bizottság oldalán avatkozott be.

Az SZNT fellebbezni fog

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint érdemes lesz fellebbezni. A Székely Nemzeti Tanács elnöke az MTI megkeresésére nem vállalkozott arra, hogy érdemben értékelje a luxembourgi ítéletet, de megjegyezte, hogy annak olyan elemei is vannak, amelyek első ránézésre is kifogásolhatók.

Ezek közül azt említette meg, hogy a törvényszék nem látta bizonyítottnak, hogy hátrányuk származna a környezetüktől etnikai, nyelvi, kulturális vagy vallási alapon különböző régióknak a különbözőségből. Izsák Balázs arra emlékeztetett, hogy a székelyföldi Kovászna megye és a felvidéki Debrőd önkormányzata éppen ennek a hátrányos helyzetnek a bizonyítása céljával kérte a belépését a perbe, ezt azonban a törvényszék elutasította. A bírák akkor arra hivatkoztak, hogy Kovászna megye és Debrőd község ebben a szakaszban nem érintett közvetlenül a per tárgyában.

„A törvényszék maga akadályozta meg, hogy az érintett önkormányzatok bizonyítsák a hátrányos helyzetüket, most meg kijelenti, hogy nem látja bizonyítottnak ezt a hátrányos helyzetet” – sérelmezte Izsák Balázs.