Április 20-án
egész napos sztrájkot tervez a Pedagógusok Szakszervezete, sőt, öt percre mindenki mást is
felhívtak: csatlakozzanak hozzájuk és „
álljon le az élet” délben öt percre. Az Eötvös Károly Intézet hétfői sajtóbeszélgetésén a tanársztrájk jogi megítélése, valamint a politika helye az iskolában volt a két fő téma. Lehoczky-Kollonay Csilla munkajogász, a CEU oktatója a sztrájkjogról beszélt, míg Somody Bernadette és Majtényi László, az EKINT munkatársai az iskolai politizálás általános kérdéseit, és a pedagógus-tiltakozásokban való részvétel (vagy éppen attól való távolmaradás) lehetséges következményeit elemezték ki.
Jogszerű sztrájkcél, hogy írják át az alaptantervet?
A sztrájk célja nem csak közvetlen munkahelyi cél lehet (például fizetésemelés vagy munkaóra-csökkentés), hanem országos jelentőségű reform is: mondjuk a tb-szabályok változása – fejtette ki Lehoczky-Kollonay Csilla. A Kúria gyakorlata szerint a közvetlen élet- és munkafeltételeken túlmenő okokból is indítható sztrájk, de mindig egyedi mérlegelés tárgya, hogy ez megengedhető-e, és nem esik-e a Magyarországon tilos politikai sztrájk kategóriájába. Hozzátette ugyanakkor: önmagában attól, hogy egy sztrájknak politikai felhangja vagy következménye is van, nem lesz politikai sztrájk egy tiltakozás.
A Mandiner kérdésére, hogy a nemzeti alaptanterv megváltoztatása, vagy a gyerekek (nem pedig a saját) óraszámának csökkentése elfogadott sztrájkcél-e a tanárok esetben, a munkajogász azt mondta: nagyon bizonytalan itt a célok elhatárolása. Például egy gyári munkás biztosan nem sztrájkolhat amiatt, mert nem tetszik neki az adott asztal, amit gyártania kell. Viszont az oktatásban – csúnyán szólva – a munka tárgya a gyerek tudása és fejlődése, ami teljesen más, mint amikor asztalt gyártunk – magyarázta Lehoczky-Kollonay. Ha ellehetetlenül, hogy a tanár a hivatástudatának eleget tegyen, személyes konfliktust is okozhat. De ez az elhatárolási kérdés nincs kidolgozva a gyakorlatban – tette hozzá.
A sztrájkért nem jár fizetés, de retorzió sem
Gyakran téma volt a sajtóban a tanártiltakozások kapcsán, hogy sztrájk előtt meg kell állapodni a munkáltatóval az „elégséges szolgáltatásról”. Mint Lehoczky-Kollonay Csilla elmondta, ez azonban nem általános érvényű szabály, hanem csak a „lakosságot alapvetően érintő szolgáltatásokra” vonatkozik. Se a törvény, se a bírói gyakorlat nem sorolja ide az oktatást, hanem csak a gyermekfelügyeletet, vagyis a sztrájkoló tanároknak csak erről kell megállapodni.
Felvetettük, hogy a múlt héten port kavart a sajtóban, mikor a kormány figyelmeztette a sztrájkra készülődő pedagógusokat, hogy a sztrájk idejére nem jár munkabér. Ez a szabály elég logikusnak tűnik, feltételeztük, hogy korábban is így volt. Lehoczky-Kollonay Csilla ezt megerősítette: mint mondta, valóban nem jár munkabér a sztrájk idejére, ez azonban csak azokra a tanárokra vonatkozik, akiknek a sztrájk ideje alatt lett volna órája. Akinek amúgy sem lett volna órája az adott időben, de egyetértése jeléül csatlakozott a megmozduláshoz, annak nem szabad egy órányi bért sem levonni a fizetéséből.
Az MNO felvetésére, hogy minek minősül jogilag az általános, minden ágazatra meghirdetett 5 perces sztrájkfelhívás, a munkajogász azt mondta: ez szerinte inkább a véleménynyilvánítás, semmint a sztrájk kategóriájába tartozik. Hogy ezzel kapcsolatban várhatók-e retorziók a munkáltatók részéről, az nem túl valószínű: ha mondjuk egy pénztárosnő 5 percre felfüggeszti a munkát, azt nem könnyű bebizonyítani, hogy a szolidaritás jeléül tette, vagy csak épp kiment cigiszünetet tartani – mondta a munkajogász.
Arra az újságírói felvetésre, hogy egy polgármester már
kirúgással fenyegette meg a tanárokat, ha sztrájkolnak, Lehoczky-Kollonay Csilla azt mondta: ez egyértelműen jogellenes, viszont nehezen lehet ellene jogi eszközökkel fellépni. Csak a munkavállaló elszántsága segíthet, hiszen a fenyegetés ellenére is jogszerű a sztrájk, ha pedig utólag érnek valakit retorziók a sztrájk miatt, az ellen már jogi úton is felléphet.
Nem szabad megbosszulni a kockás inget
Bár a sztrájk nem számít munkaórának, és a „Ne engedd a gyerekedet iskolába”-napon történt hiányzás ugyanúgy igazolatlan óra, a fontos az, hogy ezen túlmenően ne érjék hátrányok a tiltakozásban résztvevőket – fejtette ki Somody Bernadette, az EKINT igazgatója. Például ne listázzák azokat, akik kockás ingben mentek, vagy sztrájkoltak. Ha emiatt hátrányosan megkülönböztetnék őket, a tanárok az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, vagy bírósághoz fordulhatnak – tette hozzá.
Somody Bernadette azt is hangsúlyozta, hogy ez az ellenkező irányba is igaz. Szerinte fontos, hogy a szülők és a gyerekek ne érezzék kényszerítve magukat arra, hogy állást foglaljanak akár a tiltakozó akciók mellett, akár ellenük, viszont ha akarnak, élhessenek a véleménynyilvánítás szabadságával. Somody kifejezetten kívánatosnak tartja, hogy szó essen politikáról, közéletről az oktatásban. Mint mondta, csak a pártpolitikát tilos az iskolába bevinni, sokan viszont nem tudják egyértelműen elhatárolni az általános közéleti kérdéseket a pártpolitikától, és ezért félnek attól, hogy bármilyen politikai kérdést megvitassanak az iskolában. Mint mondta, ezzel kapcsolatban tájékoztató
honlapot, és tanároknak szóló képzést is indítottak.
És mi van akkor, ha egy tanár nem kockás ingben megy, hanem szentkoronás pólóban? – vetette fel az MNO-s kolléga. „A tanár nem köteles eltitkolni a saját világnézeti meggyőződését” – szögezte le válaszul Majtényi László, az EKINT elnöke, hozzátéve: pártpolitikai meggyőződéséről viszont semmiképp ne beszéljen egy tanár az órán. Lehoczky-Kollonay Csilla hozzátette: ha egy tanár az öltözködésével utal a világnézetére, akkor tegye azt is nyilvánvalóvá a diákok előtt, hogy nem várja el tőlük az azzal való egyetértést vagy azonosulást.
A sztrájk sokszor az ártatlanoknak fáj
Nem csak a tanársztrájkra igaz, de más ágazatokban is gyakori, hogy a sztrájk a szolgáltatást igénybe vevőknek fáj, és nem a valódi címzetteknek (vagyis a döntéshozóknak, akik változtathatnának az elégedetlenségre okot adó helyzeten). Például egy vasutassztrájk az utasoknak, tanársztrájk a gyerekeknek és a szülőknek fáj inkább, nem pedig az EMMI-nek – mondta Lehoczky-Kollonay Csilla. Ugyanakkor szerinte gyakran elsikkad az a fontos információ, hogy általában érdekközösség van a sztrájkolók és „a sztrájk áldozatai” között, hiszen a szolgáltatás igénybe vevői is jól járnának azzal, ha a sztrájkolóknak sikerül elérni a követeléseiket és jobb lesz a szolgáltatás.
Mint mondta, tévedés azt gondolni, hogy egyedül a tanárok tolnak ki a gyerekekkel, mikor sztrájkolnak. Egy munkaügyi vitában ugyanis mindkét félnek, jelen esetben az EMMI-nek is van felelőssége, és mindkét két félen múlik, hogy sikerül-e megállapodni és rendezni a helyzetet.