Gondolom, ön szerint a világgazdasági válságot sem a kapitalizmus és a túl kevés szabályozás okozta.
A válságnak az Egyesült Államokban az ingatlanszektorban bekövetkezett összeomlás volt az oka: meglátásom szerint súlyos, lényegi szabályozásokkal avatkoztak be az ingatlanpiac működésébe, amely a felelőtlen kockáztatást segítette elő.
Nevezetesen a fogyasztókat az állam olyan lakások megvételére biztatta, amelyeket nem engedhettek volna meg maguknak, a bankokat pedig jótékonysági akciókra kényszerítve kötelezte arra, hogy hitelt adjanak az ilyen vásárlóknak; végül a Wall Street bankárai boldogan csomagolták be ezeket a jelzálog-hiteleket olyan befektetési formákká, amelyeket aztán a teljes pénzügyi szektorban árultak. Ez nem épp az a szabad piac, amely mellett én és II. János Pál érvelt.
Támogatja a Egyesült Államok és az Európai Unió közti szabadkereskedelmi egyezményt?
Igen, teljes mértékben. A legszabadabb kereskedelem a legtisztességesebb kereskedelem. De legyünk körültekintőek minden olyan „szabadkereskedelmi” egyezménnyel szemben, amely hosszabb, mint egy oldal, és hosszabb, mint két szó: „szabad kereskedelem”. Ha egy ilyen egyezmény ennél hosszabb, az annyit tesz, hogy különféle érdekek sajátos kivételezést, speciális bánásmódot eszközöltek ki az egyezményben, ami mindig igazságtalanul részesíti előnyben az erősebb érdekeket a gyengébbekkel szemben.
Ugyanakkor a szabad kereskedelem csak a nagy és gazdag országoknak jó, amelyek felvásárolhatják a kis országok piacait, tönkretéve a helyi piacot, nem?
Ez nem igaz. A szabad kereskedelem végső soron éppen hogy a kicsi és szegényebb országok számára is lehetővé teszi a világpiacba való bekapcsolódást. Az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a NAFTA és más hasonló egyezmények tapasztalata az, hogy minden résztvevő profitál a megkötésükből.
Nem támogatná inkább a helyi termelőket?
Támogatom, hogy a családok eldönthessék, milyen élelmiszert kívánnak fogyasztani. Az Egyesült Államokban a kicsi, helyi, „organikus” farmerek sokkal többet kérhetnek termékeikért, mint a nagy cégek által előállított élelmiszerek ára. Rengeteg amerikai inkább a drágább, de helyi termékeket választja, mivel azokat egészségesebbnek gondolja; persze van olyan is, aki ezt nem engedheti meg magának.