Az elnök hangsúlyozta: a kutatás és az elméleti megállapítások megkívánták, hogy a Kúria a Legfelsőbb Bírósághoz képest új módszerekhez folyamodjon, és ezek kibővítették azoknak a jogalkalmazói szempontoknak a körét, amelyeket mindennapos tevékenysége során érvényesít.
A jog maga is többrétegűvé vált, nemcsak a hazai jog forrásait kell figyelembe venni, hanem tekintettel kell lenni Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és az európai uniós tagságára is – tette hozzá. Előbbire a nemzetközi vonatkozású büntetőügyek vizsgálatát, a kényszerintézkedések emberi jogi fórumok által finomított dogmatikáját említette példaként, míg az uniós tagsággal összefüggésben a közbeszerzésekkel kapcsolatos joggyakorlat-elemző csoport munkáját említette meg. Azt is elmondta: nem hagyhatóak figyelmen kívül az Alkotmánybíróság egyre szaporodó megállapításai sem - az alaptörvény érvényesítésével kapcsolatban -, ezt ugyancsak külön joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja.
A mindennapi ügyekben akarnak segíteni
Rámutatott: a Kúria alapvető feladata továbbra is az, hogy az állampolgárok mindennapi ügyeiben segítséget nyújtson, ezt célozza például a társasházi jogvitákkal kapcsolatos gyakorlat elemzése. Az idei feladatok közé sorolta, hogy a Kúria nyújtson segítséget ahhoz is, hogy Magyarország mint piacgazdaság jól működjön. Ennek érdekében tűzték napirendre a felszámoló személyével kapcsolatos kérdéseket, valamint a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségének kérdéskörét.
Darák azt mondta, a Kúria tevékenysége nem volna teljes, ha nem lennének tekintettel arra, hogy a jogrendszernek, a jogalkalmazásnak sajátos belső törvényszerűségei érvényesülnek. Felidézte: az elmúlt években több alkalommal vizsgálták, hogy ezek a törvényszerűségek a jogérvényesítést hogyan befolyásolják. Példaként említette a vád törvényességével kapcsolatos vizsgálatot, továbbá a védő szerepével vagy a hatályon kívül helyezéssel összefüggőt. Hozzátette: idén a bizonyítás, az ítéleti bizonyosság témakörével foglalkoznak majd.