Az AB-döntésnek megfelelően átdolgozták a koncepciót
Az igazságügyi miniszter szerdán benyújtotta a parlamentnek az új Quaestor-törvény tervezetét. Azért volt szükség új javaslat kidolgozására, mert az első kárrendezési törvény számos rendelkezését az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. úgy ítélte meg, hogy nem lehet kimondottan egy cégre vonatkozóan megalkotni egy ilyen jogszabályt. Ezért az újabb javaslat azokra az esetekre vonatkozik majd a törvény, amelyeknél ugyanaz a cégcsoport forgalmazott és bocsátott ki a kötvényt, tehát a cégek köre bővülni fog.
A 30 millió forintos értékhatárt nem kifogásolta az Ab, de észrevételezte, hogy nem lehet általános kártérítés, hanem a korábbi hozamokkal, kamatokkal csökkenteni kell az összeget, ennek is eleget tesz az új jogszabály. A 30 millió forintos kártalanítási határon belül a Befektető-védelmi Alap (Beva) korábbi szabályzatához hasonlóan az önrészt viselni kell, ennek mértéke 3 millió forintig nulla százalék, az afölötti összegnél 11 százalék. Mintegy 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell önrészt viselnie – ismertette a javaslatot Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A kártalanítás finanszírozása MNB hitelből, kötvényből történik, amelyek után az Ab döntésének megfelelően hozamot kell majd fizetnie az alapnak, éves szinten a befizetések összegével fog a kötvény megtérülni, várhatóan tíz év alatt rendeződik a teljes kártérítési összeg.
Még idén megszavazhatják, ha eltérnek a Házszabálytól