Kamarai főtitkár a Mandiner.jognak: Rákosi nem volt annyit a címlapon, mint Réti!

A Budapesti Ügyvédi Kamarával foglalkozó interjútrilógiánk első részében Réti László elnököt kérdeztük az ügyvédek mai helyzetéről, a köztestületet és személyét ért vádakról, illetve a választási határozatok bíróság általi megsemmisítéséről.

A második részben Réti választási ellenlábasai, az Ügyvédi Összefogás tagjai szólaltak meg, akiknek – mint kiderült – nem is Rétivel, inkább az ő nevével is fémjelzett, szerintük megújulni képtelen rendszerrel van gondjuk. 

Mostani interjúnkban Papp Géza mondja el álláspontját, aki kamarai főtitkárként tett feljelentést az általa kétségesnek tartott beszerzések ügyében.

* * *

Hogyan lett önből a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára?

Tizenhét éven keresztül voltam fegyelmi megbízott a Budapesti, illetve a Magyar Ügyvédi Kamarában, titkár pedig nyolc éven keresztül voltam a BÜK-ben. A 2014-es választásokon titkári, főtitkári és elnöki pozícióra kaptam jelölést. A főtitkári jelölés nem okozott nagy meglepetést, már csak koromnál fogva is én következtem. Erre a posztra még egy jelentkező volt: Subasicz Éva – egyébként ő volt az egyetlen, akivel szemben az Ügyvédi Összefogás nem állított jelöltet. Éva a választások előtt visszalépett, én pedig visszaléptem az elnökségtől.

Réti javára?

Ez nem volt így kimondva, de azt gondolom, hogy egyértelmű.

A főtitkári pozíció mit jelent?

A főtitkár a törvényes működésért felel – a megválasztásommal kerültem olyan helyzetbe, hogy a kamara gazdálkodására rálássak. Engem nem azért választott meg a tagság, hogy a tiszteletdíjat fölvegyem, hanem azért, hogy az érdekeit képviseljem. Budapesten van hatezer aktív ügyvéd, ebből négyezer nagyon nehéz helyzetben van. Ők azok, akik nem jutnak költségvetési megbízáshoz és nem a multiknak dolgoznak, hanem az utcáról, a piacról szereznek ügyfeleket. Ha nem fizetnek tagdíjat vagy biztosítást, akkor visszavonják az engedélyüket, ami a teljes ellehetetlenülésüket jelenti. Ezért én azt mondom, az elsődleges kötelezettségünk olyan vagyongazdálkodást folytatni, hogy semmilyen felesleges dologra ne menjen el pénz.

Ez világos. Ön úgy látja, hogy mások nem így gondolták?

Azzal szembesültem mindjárt a választások után nem sokkal, hogy a főkönyvelő távozott. Réti előadása szerint a hölgy maga kérte a munkaviszonya megszüntetését. Úgy, hogy egymilliós fizetése volt és magas jutalmakat is kapott. És úgy, hogy azóta is munkanélküli. Amikor ez a döntés született, engem nem engedtek be abba a szobába, ahol beszéltek. Amikor kijött, sírt, és azt mondta, hogy őt kirúgták. Réti úr meg azt állította, hogy ő akart elmenni, méghozzá miattam, mert jött ez a gonosz Papp Géza és itt csúnya dolgok fognak történni.

Mi oka lett volna Rétinek kirúgni a főkönyvelőt, ha addig rendben működött?

Tessék megnézni ezt a szerződést. (Egy szerződésmásolatot nyújt át.) Az egyik szerződő fél a kamara cége, a JogTudor Plusz Kft., aminek 3 millió forint a törzstőkéje, az éves mérleg szerinti eredménye pedig 600 ezer. A cégnek egyébként minden pénzügyi dolgát a budapesti kamara négyfős gazdasági apparátusa intézi.

Szóval ez a cég megbízta a TaxArt nevű adótanácsadó kft.-t, hogy adjon tanácsokat olyan témákban, mint a folyamatszervezés és az üzletvezetés, havi bruttó több mint egymillió forintért. Még egyszer: egy olyan cég a megbízó, amelynek 600 ezer a mérleg szerinti eredménye és 3 millió a törzstőkéje. Tehát három hónap alatt elmegy erre a megbízásra a cég teljes törzstőkéje.

De mi köze van a kamara cége által megbízott tanácsadó cégnek a kamara főkönyvelőjéhez, illetve az ő munkaviszonyának megszűnéséhez?

Tavaly márciusban ezt a tanácsadói szerződést megszüntették, és a kamara bízta meg a tanácsadó céget, lényegében ugyanazzal a feladattal. Tehát a szerződést átkötötték a Budapesti Ügyvédi Kamarára, de már csak havi bruttó 760 ezerért.

Hozzá kell tenni, hogy a kamarának az ég adta világon semmi szüksége erre az adótanácsadásra. Igazgatás, oktatás, fegyelmi, érdekvédelem – ezek a kamara fő tevékenységei. Itt adókérdés föl sem merül, tárgyi áfamentesek vagyunk. Ami adózás szóba jön, azok a bérek és tiszteletdíjak utáni adó- és járulékfizetés. Ebben hol merül fel olyan kérdés, amire havi 760 ezer forintért tanácsot kell kérnünk?

Még mindig nem értem, hogy hogyan jön ide a főkönyvelő.

Megszüntették ugye 2014 márciusában az előző főkönyvelő munkaviszonyát, és felvettek helyette egy újat, Wodzinsky Andrásnét. Nézze meg a TaxArt cégkivonatát: ki volt a cég tagja és ügyvezetője? (Átad egy cégkivonatot)

Wodzinsky Andrásné. Ez mikori cégkivonat? Még mindig ő a TaxArt ügyvezetője?

Nem, tavaly nyáron eladta az üzletrészét valakinek, talán a gyerekének. De 2014 márciusától júliusig a kamara új főkönyvelőjének a cége a kamarának adott tanácsot. Gyakorlatilag önmagának, havi 760 ezerért. Amikor először a kezembe került, hogy én utalványozzam ezt az összeget mint főtitkár, azt mondtam, hogy nem, mert én nem akarok „folyamatszervezés” miatt börtönbe kerülni.

Akkor ez az ön főtitkársága alatt nem is volt kifizetve?

De. Nem csak én voltam jogosult utalványozni. Én ráírtam, hogy ezt nem hagyom jóvá, de Réti elnök úr utalványozta, így ezek az összegek elmentek. Erre egyébként azt mondom, hogy ez aprópénz.

Mihez képest? A CD-ügyre céloz?

2014 júliusában ülök az asztalomnál és felszólnak a portáról, hogy meghozták a lemezeket, ki kellene fizetni. Lementem megnézni, hogy mire kellene pénzt adni. A következő derült ki: Réti László és a JogTudor Plusz Kft. vezetője, Takács Dániel február 19-én – két nappal a kamarai választás előtt – kötött egy szerződést a HVG-ORAC vezetőjével, miszerint 93 millióért veszünk 11 ezer darab lemezt, amin van nyolc darab törvénykommentár.

Kezdjük ott, hogy már alig van eszköz, amibe lemezt be lehet tenni: az újabb laptopokba már általában nem lehet, sem az okostelefonokba, sem a táblagépekbe. Ezeken a CD-ken ráadásul semmi más nincs, mint a HVG-ORAC egyébként online elérhető 88 kommentárjának tizede. Akkor minek a CD?

Réti azt emelte ki, hogy az adathordozók tartalma offline, tehát mindenhol ott lehet az ügyvéddel, akkor is, ha nincs internet: nyaraláson, tárgyalóteremben.

Nos, ezzel két gond van. Az egyik, hogy ha internet nem is, egy olyan eszköz mindenképpen kell hozzá, amibe lehet CD-t tenni. A másik, hogy ez a lemez teljesen használhatatlan: nem lehet belőle szöveget kimásolni, nyomtatni, és csak az Adobe Reader saját keresőjével lehet keresni benne – ellentétben az online-nal, amiben van címszavas keresés. Mire használna egy ilyen CD-t egy ügyvéd? Söralátétnek legfeljebb.

Miközben ott az online adatbázis, amit szintén megvettünk, és amiben ezek ugyanúgy megvannak és exportálhatóak a szövegek, nyomtathatóak, összetett keresővel kereshetőek – mindent tud. Ezeket a lemezeket meg csak nekünk csinálták, kereskedelmi forgalomba nem adták ki. Nem véletlenül: senki meg nem vette volna. Mi 93 milliót fizettünk 11 ezer darabért. Azután, hogy 2013-ban már rendeltünk 5800-at, ugyancsak 93 millióért. Mellesleg ugye hatezer fő az aktív tagság.

Réti László azt mondja, hogy a többlet azért kell, mert egyrészt az első rendeléssel érkezett CD-k Ptk-kommentárja hatálytalanná vált, amikor módosították a Polgári Törvénykönyv szövegét; másrészt a JogTudor szolgáltatást vidéki ügyvédeknek is értékesítené a fővárosi kamara.

Épp ez az, hogy minek rendelünk százmilliókért kommentárokat, amik bármikor hatálytalanná válhatnak és akkor mehetnek a szemétbe, ha már egyszer vettünk online adatbázist, ami frissíti a hatályost? Egyébként a 2013-as és a 2014-es CD-ken szó szerint ugyanaz van. Mivel az Optentől is vettünk CD-t, összesen több mint 22 ezer lemezt vettünk 243 millió forintért. Korszerűtlen adathordozót! Ja, és még megvettük papír alapon, négykötetes könyv formájában is a Ptk-kommentárt. Nem a szakma csúcsa, de spongya rá, az legalább nehezéknek jó.

Azt jelenti csomagban venni valamit, ha például vásárolunk szappant meg szivacsot, és ha együtt vesszük, akkor olcsóbban jövünk ki. De itt nem ez történt. Vettünk egy szappant drágábban, még egyet olcsóbban, meg egy harmadikat is, és még csak nem is habzik egyik sem. A vidéki értékesítésről meg annyit, hogy ezekből a CD-kből egy darabot sem adott el a kamara, hiszen arról számla lett volna, ami az én kezemen át kellett volna, hogy menjen.

A lemezeket – ha jól tudom – az online jogi adatbázissal egyben értékesíti a kamara. Ilyen eladás sem volt? Én úgy tudom, több mint 600 vidéki ügyvéd vásárolt online adatbázist, és azzal együtt megvették a diszkeket is.

Épp itt a baj: nem vették meg – ingyen kapták hozzá. Csak az online-t fizettettük ki velük, arra rátettünk egy minimális hasznot. De a lemez szóróanyag volt csak, mintha az autószervizben kapna egy jégkaparót. Készletre rendeltük a CD-ket, az első rendelésben nettó 15000 Ft/db, a másodikban 8800 Ft/db áron. Az online előfizetést meg 4500 forintért kínáljuk a vidékieknek, és hozzá ingyen osztogatjuk a BÜK ügyvédeinek pénzéből vett, átlagosan több mint 10 ezer forintos CD-ket. Szerintem ez bűncselekmény!

A debreceni gazdag ügyvédnek a budapesti szegény ügyvédek vesznek lemezeket. És eladtunk vidékieknek 600 Jogtudort, adtunk mellé CD-t, mi pedig vagyunk hatezren, de tessék mondani, akkor 22 ezer CD-ből mennyi maradt meg?

Azzal, hogy a kommentárok nem másolható, nem nyomtatható és adatbázisból nem kereshető formában, tehát lényegében alig használhatóan kerültek a lemezekre, a HVG-ORAC járt el nem túl korrekt módon, nem?

Szerintem a szerződések hibásak. Maradjunk annyiban, hogy ezekre a lemezekre eleve nem volt semmi szükség. A 2013-ban rendelt CD-kről különben az ügyvédek 2014-ig nem is értesültek. Egy évig elhallgatták, hogy van CD-nk. Amikor 2014-ben kiderült, hogy van, és megkérdeztem, hogy mi ez, az volt a válasz, hogy ingyen kaptuk. Ezt a tájékoztatást kapta az elnökség is. Pedig ezekért a semmire sem használható CD-kért összesen 243 milliót fizettünk, többet, mint a teljes körű online szolgáltatásért, ami csak 175 millió volt összesen. Olyan, mintha a Mercedesünk mellé vennénk két Velorexet, drágábban. Kamarai pénzből. Ennek egy oka lehet.

Éspedig?

Ezt mindenki gondolja végig.

Úgy tudom, a közgyűlés elé terjesztette a lemezvásárlással kapcsolatos aggályait, de csúnyán leszavazták.

Nem mondanám, hogy csúnyán leszavaztak: 78-an fogadták el az elnökség beszámolóját és 27-en szavaztak ellene. Egy 6000 aktív tagot számláló testületben szerintem az a csúnya, hogy csak ennyien vettek részt a szavazáson. Legalábbis erre nagy leszavazásként nem hivatkoznék. A közgyűlés egyébként úgy zajlott, hogy kivezényelték oda három nagyobb iroda ügyvédeit – lényegében ők voltak 78-an. Reggel 9-kor kezdődött az ülés és délután háromkor vette kezdetét a szavazás, amikor már sokan elmentek ebédelni, és a támogatók látható többségben maradtak.

Nem lehetett volna kamarán belül, esetleg a kamarai szervek bevonásával megoldani ezt az ügyet?

Még a közgyűlés előtt fél évvel megkerestem Réti Lászlót, majd pedig az elnökséggel is ismertettem az ügyet. Menekülőutat ajánlottam: bontsuk fel a szerződést vagy támadjuk meg feltűnő értékaránytalanság miatt. Az indítványomat az elnökség elutasította, kivéve Hegedűs Lászlót, aki felmérte a büntetőjogi következményeket. Ugyanígy kisebbségben maradtam a TaxArttal kapcsolatban is. Végig sem gondolták szerintem – szimpátiaszavazás volt. Megírtam az ellenőrző bizottságnak is. Aztán a levelemet elküldtem az összes budapesti ügyvédnek. Ezek után fordultam a közgyűléshez, és csak utána a nyilvánossághoz és az ügyészséghez. A közgyűlésen pedig felálltam és kértem, hogy gondolják át ezeket az ügyeket, mert ezek mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Az ellenőrző bizottság hogyan vélekedett az aggályairól?

Nekem nem a bizottság válaszolt, hanem Dobozy Gábor ügyvéd, a saját fejléces papírján. A bizottsági válaszhoz össze kellett volna ülniük és határozatot hozni – ez viszont nem történt meg. Azt sem tartom egyébként tisztességesnek, hogy ez a válasz Dobozytól fent van a kamara honlapján, de az én levelem, amire válaszolt, az nincs. Úgy kiderülne, hogy egyik felvetésemre sem reagált érdemben.

A Népszabadság szerint abban is vita van ön és az elnök között, hogy veszteséges volt-e a kamara. Ön azt állította, hogy 124 milliós deficit volt a kamara mérlegében.

Réti azt nyilatkozta: nem igaz, hogy negatív lett a mérleg szerinti eredményünk, hanem plusz 87 millió. Tessék megnézni ezt a mérleget! (Átnyújt egy másolatot a kamara beszámolójából.) Az ott Réti László aláírása, az a kamara pecsétje, az pedig alul egy szám, ami előtt egy vízszintes vonal van. Annak a sornak az a neve, hogy mérleg szerinti eredmény. 124 millió forint veszteség. Most akkor ki hazudik?

A 2014. évi mérleg szerinti eredmény: -124.204.000 forint

Nekem nagyon nagy a gyanúm, hogy nem ez volt az első év, amikor a kamara veszteséges volt. Szeptember 8-án én küzdöttem ki, hogy legyen könyvvizsgálója a kamarának. Mondjuk arról, hogyan folyt a könyvvizsgálat, inkább hadd ne mondjak semmit.

Kétmilliárd forint megtakarításból.

Az előbb azt mondta, gyanítja, hogy nem először veszteséges a kamara. Akkor honnan van kétmilliárd megtakarítás?

A korábbi évekből, amikor még nem indult el a vásárlás és az építkezések.

Milyen építkezések?

Mintegy 270-300 millióért folytatott ingatlanberuházásokat a kamara. Van ugye a Honvéd utcai frontja a székháznak. Azt az ingatlant megvettük 80 millióért, több tízmilliót ráköltöttünk, kialakítottunk pénztárat, irodahelyiséget, tárgyalót, konyhát, ügyfeleknek wc-ket. Most menjen el, és nézzen be az ablakon, hogy mi van odabent!

Mi van ott?

A Ptk-kommentárok hegyekben, és a kosz, az enyészet, a pusztulás. Ahol meg a fegyelmi bizottság működik, ott például elérem a mennyezetet. Az alagsor, ahol most az ügyfélszolgálat van, 2009-ben a fegyelmi megbízottaknak lett kialakítva. Komplett irodarendszer volt, tölgyfa parkettával, bútorokkal. Ezt négy évvel később, 2013-ban szétverték, a tölgyfa parkettát úgy hordták ki a sittes konténerbe és kialakították a mostani ügyfélszolgálati irodát. A Szemere utcában egy normál méretű szoba belsőépítészeti terve 6 millió forint volt. Nem a kivitelezés, csak a belsőépítészeti terv! Egyedi tervezésű asztal: 4,2 millió! Ennyiért erdőt lehet venni. Amikor ezek voltak, még nem én voltam a főtitkár.

„Olvassa el visszamenőleg 5-8 évre a kamara lapját, a Pesti Ügyvédet! A Szabad Nép ehhez képest kutya füle volt”

Az Ügyvédi Összefogás a múltkori interjúnkban azt állította, hogy van egy kemény magja a kamarai vezetésnek, amit ők maguk között „vezetőségnek” hívtak, ez állt az elnökből, a főtitkárból – „míg fel nem jelentette az elnököt” – és néhány elnökhelyettesből. Van ilyen belső kör, aminek ön is tagja volt?

Ez már szerintem a keverés kategóriája. Engem azért választottak, hogy a jogszerűséget és a törvényességet képviseljem, nem azért, hogy véleményt alkossak.

Olyan véleményt mégis alkotott, miszerint elnöki túlhatalmat lát.

Abszolút. Ha megnézi az alapszabályt, azt látja, hogy minden döntés az elnök kezében van. A főtitkár az egyetlen, akinek van valami ellenőrző jogköre, de már a titkárok is az elnöknek vannak alárendelve. Olvassa el visszamenőleg 5-8 évre a kamara lapját, a Pesti Ügyvédet! A Szabad Nép ehhez képest kutya füle volt: a Rákosi nem volt annyit a címlapon, mint Réti. Nincs olyan szám, hogy a fényképe vagy legalább a neve ne lenne benne. Az én kifogásaimat viszont nem találja meg, csak az utóbbi időben említenek, amióta próbálnak lejáratni. Réti kezében van az újság, a hírlevél és a honlap. Ezekbe csak az kerülhet, amit ő megenged. A budapesti ügyvédek pénzéből egy ember diszponál ezek felett, egy ember adja számukra a tájékoztatást. Ennek csak külső ellenőrzés vethet véget. És ha azt is megmanipulálják, akkor megérdemeljük.

Mit gondol a 2014-es választásokról és a bíróság által megsemmisített választási határozatokról?

Egy jogerős ítéletet nem kommentálni kell, hanem végre kell hajtani. Ezt úgy mondom, hogy én ennek az ítéletnek a vesztese vagyok, hiszen engem 2014-ben megválasztottak, méghozzá a legnagyobb szavazatszámmal. Több szavazatot kaptam főtitkárként, mint Réti László elnökként. És azoknál is többet, akiknek ugyancsak nem volt ellenlábasa a szavazáson.

Hogyan látja a mostani interregnum állapotot?

Ez egy 140 éves köztestület, de ilyen még nem volt. És megoldhattuk volna belülről a problémát. Az ügyvédi törvény 125/B. § lehetőséget adott volna a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének, hogy belül, miniszteri beavatkozás nélkül rendezzük a helyzetet. De ők a 125/A. § mellett döntöttek, hogy a miniszter adjon be ellenünk keresetet felügyelőbiztos kirendelésére. Az önkormányzatiság nagy hívei…

Most, amíg a kamarai vezetés jogállása nem tisztázódik, kijelölt tisztségviselők működnek. Ön főtitkárból titkár lett.

Az volt az első dolguk, hogy engem eltávolítsanak a főtitkári pozícióból. Körülbelül azt írhatom én alá, hogy egy ügyvédnek hol van az irodája. Gazdálkodáshoz, pénzügyhöz abszolút nem férek hozzá.

Egy dolgot szeretnék hozzátenni: én ezt nem magamért csinálom. Én is járhatnék Tokióba konferenciára a kamara pénzén, mint egyes urak. Meg felvehetném a tiszteletdíjamat és sétálhatnék az épületben mint főtitkár. De engem nem azért küldtek ide az ügyvédek. Nekem ebből nem hogy hasznom nem lesz, engem ezért lehet, hogy ki fognak csinálni. Mert olyan érdekeket sértek, amit én magam sem tudok fölmérni. De azt gondolom, hogy tartozom a saját tisztességemnek meg a választóimnak ezzel.