Seehofer: A CDU és a CSU közösen lép fel a tranzitzónák kialakításáért

Németországban a konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU megegyezett abban, hogy közösen fellépnek a tranzitzónák kialakításáért – mondta hétfőn Münchenben Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke. Pártjának elnökségi ülése előtt tett nyilatkozatában Seehofer hangsúlyozta, hogy még a héten részletes tervek készülnek a határ térségében kijelölendő övezetekről, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet megnyerni a CDU/CSU pártszövetséggel szövetségi szinten kormányzó szociáldemokrata pártot (SPD), Seehofer azt mondta: „majd meglátjuk”. Az SPD fenntartásokkal viszonyul a tranzitzónákról szóló elképzeléshez.

Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora hétfőn Berlinben azt mondta, hogy a következő hétig döntenek az ügyben. Nem szabad „eleve kizárni” egyetlen lehetőséget sem, amely hozzásegíthet a mostani helyzet kezeléséhez – mondta a CDU-s politikus, utalva arra, hogy a menedékkérők áradata nem csillapodott az egy hónapja visszaállított határellenőrzés révén, és továbbra is naponta 5-10 ezer menedékkérő érkezik Németországba.

A miniszter a ZDF országos köztelevíziónak elmondta: tranzitzónákat egy uniós irányelv alapján lehetne kialakítani. Az új intézmény segíthet abban, hogy „jobban különbséget tudjunk tenni” a védelemre szoruló menekültek és a menedékjog megszerzésére eséllyel nem rendelkező gazdasági bevándorlók között – mondta Peter Altmaier.

Alkotmányjogi kérdéseket vet fel a tranzitzóna az SPD szerint

Vasárnap késő este a berlini kancellári hivatalban Angela Merkel kancellár a 16 tartomány belügyminiszterével – köztük 9 SPD-s politikussal – egyeztetett, egyebek között a tranzitzónák ügyében. Konkrét megállapodásra nem jutottak, és a szociáldemokraták aggályait sem sikerült mind eloszlatni. Erre utal az észak-rajna-vesztfáliai belügyminiszter nyilatkozata. Ralf Jäger a ZDF-nek azt mondta, hogy a tranzitzónák csak zárt övezetként működhetnének hatékonyan, vagyis a menedékkérőket „többé-kevésbé” őrizetbe kell venni, ami alkotmányjogi kérdéseket vet fel.

A tranzitzónák ügye szeptember végén került a napirendre Németországban. A megoldás alapja az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelyet a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba. Az eljárást 48 órán belül folytatják le, a kérelmezőnek a döntésig a repülőtéren kijelölt helyen kell maradnia.

Thomas de Maizière szövetségi belügyminiszter kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy támogatja a tranzitzóna intézményének bevezetését. Ezt egy hétfői lapinterjúban is kiemelte. A miniszter a Rheinische Post című lapnak azt mondta, hogy a megoldás a német állam védelmére nyilvánvalóan nem szoruló emberek gyors kiszűrését szolgálja.

Németországban a tranzitzónák mellett arról is tovább tart a vita, hogy szükséges-e kijelölni a befogadandó menedékkérők vagy menekültek felső határát. Ezt leginkább a CSU sürgeti, a szövetségi kormány pedig ellenzi. Peter Altmaier a ZDF-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy szerinte már maga a vita is ártalmas, mert hatására még több ember indulhat el Németország felé, hogy bejusson az országba, még mielőtt mégiscsak kijelölnek egy felső határt. Ezért inkább „praktikus kérdésekről” kell tárgyalni – mondta a menekültügyi koordinátor.