És még mondják, hogy a magyar választó passzív, nehezen mozdul!
A rendőrség, ami mégiscsak legjobban ismer minket, másképp gondolja. Az ORFK 20 000 kézi működtetésű könnygázgránátot vásárol.
A korábbi alkotmánybírósági döntés ellenére a Fővárosi Ítélőtábla ismét úgy döntött, hogy sérti a rendőrök személyiségi jogait, ha képet közöl róluk a sajtó az ő beleegyezésük nélkül – írja az Index. Újra az Alkotmánybíróság elé kerülhet az ügy, ami valószínűleg ismét megsemmisíti majd a rendőröknek kedvező ítéletet.
Az Index ellen még 2011-ben indított több rendőr pert személyiségi jogaik megsértése miatt, miután a lap a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről tudósítva fotókat is közölt a rendezvényről, amelyeken az érintettek felismerték magukat. A pert az Index első fokon, majd jogerősen is elvesztette, mivel a bíróságok gyakorlatában az a 2007-es, Péterfalvi Attila által hozott ombudsmani döntés rögzült, ami a rendőröket nem tekintette közszereplőnek, így beleegyezésük nélkül nem is lehetett róluk közölni fotókat a médiában. Az Index végül elvitte az Alkotmánybíróságig az ügyet, az Ab pedig olyan határozatot hozott, ami véget vetett ennek a közel 10 éves gyakorlatnak, ugyanis kimondta: a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés nem öncélú.
Ez alól csak az jelent kivételt, ha a tudósítás a rendőrt már nem az államhatalom képviselőjeként, hanem emberi mivoltában ábrázolja. Az Ab egyben megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős ítéletét is, és mivel a testület általában döntött az ügyben, így a bíróságoknak ezt hasonló ügyekben alkalmazniuk is kell. Ezt követően a Kúria 2015 februárjában visszavonta a korábbi jogegységi döntést, és új eljárás kezdődött az ügyben, melynek jogerős határozatát csütörtökön kapta kézhez az Index.
Korábbi alkotmánybírósági döntés ide vagy oda, a Fővárosi Ítélőtábla ismét jogerőre emelte az első fokú ítéletet, és a rendőröknek adott igazat. Csak az indoklás változtatta meg úgy, hogy az Ab döntés szerinti kivételes esetekből csinált főszabályt. Vagyis: a rendőr, amennyiben nem csak mereven áll, hanem már bármilyen érzelem kifejeződik az arcán, az legbelsőbb lényege, így személyiségi jogi védelemre szorul. Az Ab határozatát pedig szerintük úgy kell értelmezni, hogy az Index tudósíthatott volna a rendezvényről fotók nélkül is, így megsértették a rendőrök jogait.
A Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint ugyanakkor mivel a Fővárosi Ítélőtábla ugyanazon szempontok és jogszabályok alapján vizsgálat az ügyet és hozott ítéletet, ezért az Alkotmánybíróság ismét meg fogja azt semmisíteni – számol be az ügy fejleményeiről az Index.
Fotó: Index