Az uniós külügyminisztereken kívül macedón és szerb kollégáival is egyeztetett Szijjártó Péter. Problémásnak találták, hogy a nyugat-balkáni útvonalon érkezők mind átjöttek egy EU-s országon, Görögországon, ahol azonban nem regisztrálták őket. Szijjártó szerint Európának be kellene fejezni az irreális illúziók keltésének gyakorlatát.
A migrációs válsággal kapcsolatban hat pontban értenek egyet az Európai Unió tagállamai – közölte szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós külügyminiszterek luxembourgi informális tanácskozását követően.
A tárcavezető magyar újságíróknak elmondta, hogy abban nincs vita, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma, amellyel Európának valaha szembe kellett néznie, és hogy közös megoldásra van szükség. Az MTI úgy értesült, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán az is elhangzott: a menekültválság miatt október elején rendkívüli uniós csúcstalálkozót kellene tartani.
Szijjártó Péter elmondta, a miniszterek kivétel nélkül nehéz helyzetben lévő országnak nevezték Magyarországot, hangsúlyozva, hogy ezt el is kell ismerni. Abban sincs nézeteltérés, hogy a megoldásba be kell vonni a kiindulási és tranzitországokat, hatékonyabbá kell tenni az uniós kívüli országokkal kötött, úgynevezett visszafogadási megállapodásokat, és különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között.
A külügyminiszter leszögezte, a magyar álláspont szerint realistának kell lenni, és világossá kell tenni, hogy „nem állunk készen olyan milliók vagy akár tízmilliók befogadására, aki egy jobb élet reményében kelnek útra Európába”. Hozzátette: „be kellene fejezni azt a gyakorlatot, hogy irreális reményeket és illúziókat keltünk” – húzta alá a miniszter, hozzátéve: „világossá kell tennünk, hogy gazdasági bevándorlókat nem tudunk befogadni”.
Szijjártó Péter négy pontban foglalta össze a magyar szempontokat. Mint mondta: a legfontosabb, hogy meg kell védeni az unió külső határát, minden csak ez után következhet. A politikus ismételten nyomatékosította, hogy a Schengeni Egyezmény a legfontosabbak uniós jogszabályok közé tartozik, és világos kötelességeket határoz meg. A miniszter úgy vélte, lejárató kampány és hangulatkeltés zajlik Magyarország ellen, miközben az uniós szabályokat próbálja betartani. Szijjártó nyomatékosította: elfogadhatatlan, hogy olyan regisztrálatlan bevándorlók érkezzenek a magyar határra, akik egy másik uniós országban már jártak. Az egyik tárcavezető a tanácskozáson nevesítette is Görögországot, a görög külügyminiszter pedig a helyzet súlyosságára hivatkozott.
A magyar tárcavezető azt is közölte, hogy amíg nem hangzottak el „félreérthető, félreértett vagy félreértendő” nyilatkozatok uniós politikusok részéről, addig a Magyarországon lévő migránsok kifejezetten együttműködőek voltak, utána viszont ellehetetlenítették, hogy Magyarország betarthassa az uniós előírásokat, s megtagadták az együttműködést a magyar hatóságokkal. Ami eddig történt, az szerinte azt bizonyítja, hogy téves a kötelező kvótákra alapuló elképzelés, mert meghívással ér fel.
A külgazdasági és külügyminiszter tudatta, hogy macedón és szerb kollégájával is tárgyalt. Skopjei kollégája arról tájékoztatta, hogy ha semmi nem változik, idén 400 ezer migráns érkezik az országba, ráadásul egy uniós tagállamból, így az unió számára is nehéz a helyzet, mert így nehéz számon kérni Macedónián, hogy tartóztassa fel őket. Szijjártó Péter szerint nem lehet elvárni Skopjétól, hogy segítség nélkül ura tudjon lenni a helyzetnek.
A szerb külügyminiszterrel tartott megbeszélésekről Szijjártó Péter elmondta, hogy semmilyen módon sem tekintik a kialakult helyzetet kétoldalú kérdésnek. Hozzátette, hogy Szerbia helyzetén is javíthat, ha az új magyar határőrizeti rendszer miatt kevesebb értelme lesz a magyar-szerb határ felé indulni. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az október eleji, Budapestre tervezett nyugat-balkáni migrációs konferencián meg kell vitatni, hogy az unió hogyan tud segíteni, továbbá hogy már az EU határain kívül eldőljön, ki a gazdasági bevándorló és ki a menekült.
A külügyminiszter rámutatott, hogy a MOL és az MVM azeri beruházásai egészen új dimenziót jelentenek, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon.
„Mindenkinek javaslom, menjen ki nyugatra, utána meg fogja becsülni azt, ami itthon van” – fogalmazott a férfi.
A „szakértő” szerint „minél feszültebbé válnak Magyarország és Ukrajna kapcsolatai a következő fél évben, annál jobb Orbán Viktornak.”
A miniszterelnök szerint lehet vitázni mindenről, de úgy nem lehet külpolitikát csinálni, hogy közben fontosabb az igazodási kényszer, mint a haza érdeke.
„Ha brüsszeli kormány jön, az ukrán maffia átjáróháza lesz Magyarország” – kemény üzenet a választások előtt.
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Egyik cége többszáz millió forinttal költött többet, mint amennyi bevételt termelt. Kérdéses, hogy a folyamatos veszteségek ellenére milyen forrásokból finanszírozzák tevékenységüket.
