Ferenc pápa kubai látogatásán azt hangsúlyozta: egy népnek, nemzetnek nagyságát meghatározza az, miként kezeli a legelesettebbek ügyét. Az egyházfő útja során meglátogatta és megajándékozta Fidel Castrót, Kuba egykori vezetőjét.
A kubai keresztényeknek nem „ideológiákat”, nem „eszméket” kell szolgálniuk, hanem konkrét embereket, elsősorban a legelesettebbeket – ezt a gondolatot fejtette ki vasárnap Havanna központi terén elhangzott szentbeszédében Ferenc pápa.
A kubai látogatáson tartózkodó katolikus egyházfő a Forradalom terén (Plaza de la Revolución) tartott misét. Az összesereglett kubaiak előtt, valamint Raúl Castro kubai és Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök jelenlétében elhangzott homíliájában megállapította: egy nép, egy nemzet vagy bármely ember nagyságának a mércéje az, miként kezeli a legelesettebbek ügyét.
A többiek szolgálata soha nem „ideológiai” természetű, mivel nem eszméket, hanem konkrét embereket kell szolgálni – mondta a pápa, felhívva a figyelmet: kereszténynek lenni azt jelenti, hogy óvjuk testvéreink méltóságát, harcolunk méltóságukért, sőt, a testvérek méltóságának szenteljük életünket. A keresztény embernek félre kell tennie saját igényeit, elvárásait, hatalomvágyát a legkiszolgáltatottabbak konkrét tekintete előtt. Őket kell felkarolni kézzelfogható cselekedetekkel, döntésekkel, a hús-vér emberek életét kell oltalmazni, szolgálni – mondta az egyházfő.
Az egyházfő a Forradalom téren tartott szentmise után felkereste otthonában Fidel Castrót, Kuba egykori vezetőjét. Ferenc pápa több mint félórát beszélgetett Castróval és családjával. A pápa két enciklikáját, illetve Alessandro Pronzato néhány könyvét a humor és a jókedv szerepéről a lelki életben, valamint két cédét, amelyek a jezsuita Armando Llorente homíliáit tartalmazzák ajándékozta Fidel Casstrónak.
Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
Washington egyre keményebb fellépést mérlegel Havannával szemben.
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli.
Az egyeztetés során humanitárius segítségnyújtásról, migrációról és nemzetközi konfliktusokról is szó esett.
Vagy nem is viccelődött?
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Miközben a német főváros évek óta megoldatlan problémákkal küzd, a szeptemberi önkormányzati választás egyik legélesebb vitája az autózás körül bontakozott ki.
A 2021-es ársapkát ellátásbiztonsági problémák és a készletek csökkenése miatt kellett eltörölni, és e téren téren most sem állunk túl jól – mutat rá cikkében a Világgazdaságban.
