A kocsismáték

„A kocsismáték azok, akik mindent elmondanának és megtennének a hatalom megtartása érdekében. Nekik ad tanácsot Finkelstein és Habony arról, hogyan lehet gyűlöletet teremteni kiszolgáltatott emberekkel szemben, legyen szó szegényekről (Habony, akinek szegénynek hivatalosan még munkája sincs), melegekről (Finkelstein, aki ennek ellenére előszeretettel gyárt homofób kampányokat) vagy bevándorlókról (szintén Finkelstein).

Kocsismátéból, minden látszat ellenére, nem csak egy van, és nem is csak egy pártban találhatók meg. Seregestül szivárognak be az életünkbe, a bőrünk alá. Ők azok, akik életükben egy emberen nem segítettek a rokonokon és haverokon kívül, az önzetlenség fogalma számukra teljesen ismeretlen. Ők ma Magyarországon a sikeremberek, akik döntenek a közbeszerzésekről, kinevezésekről, az életünkről. A kocsismáték persze egy idő után óhatatlanul megbuknak, és a történelem szemétdombján végzik, pontosan ugyanúgy, mint példaképeik.

Addig viszont rajtunk élősködve gyarapodnak. Késelni ugyan nem késelnek, de bármikor lehazudják a csillagokat az égről. Különös élvezettel pedig akkor teszik ezt, ha olyan ártatlan emberekbe rúghatnak bele, akik nem tudnak visszarúgni. Magyar állampolgárként elemi érdekünk a kocsismátékat mielőbb eltakarítani a politika színpadáról, hogy közügyeknek többet közelébe se mehessenek.”