Budapesten többet kaptunk, mint egy világeseményt
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, Sebastian Coe elárulta, mivel nyűgözték le a magyarok.
A múlt hétfői nagy eső nem a semmiből jött. Mégis azt látjuk, hiába a károk és kényelmetlenségek, a döntéshozók érzéketlenek maradnak a problémára.
„A múlt hétfői nagy eső nem a semmiből jött (a felhőn kívül), a szakemberek (klímakutatók, meteorológusok) évek óta mondják, hogy egyre több hosszú, száraz és meleg időszak, és egyre több nagy vihar fogja jellemezni a Kárpát-medence és Magyarország időjárását. Egy részük a globális felmelegedéssel indokol, másik részük ettől függetleníti a hatást, de a vélemény szinte mindenkinél közös. Mégis azt látjuk, hiába a károk és kényelmetlenségek, a döntéshozók érzéketlenek maradnak a problémára.
Pedig ezeknek az időjárási változásoknak, a nagy esőknek és a hosszú meleg időszakoknak sokfelé ágazó következményeik vannak. Az utóbbi kihat a mezőgazdaságra, az öntözésre, a termelhető növények fajtáira és minőségére. De a szociális ellátórendszerre is hatással van: az öregeknek, szegényeknek, hajléktalan embereknek, valamint a betegeknek is sokkal nehezebb elviselni egy hosszú forróságot, és sokkal nehezebb anyagi és egyéb okok miatt enyhíteniük az egészségügyi kockázatokat. Hétfőn pedig láthattuk, hogy a nagy esőben mi történik, feladta a csatornázási rendszer, kapitulált a BKV, pincéket öntött el az ár, kerületek maradtak áram, internet nélkül.
Ezeknek a szerencsétlenségeknek nagy része elkerülhető lenne, ha a döntéshozók számolnának az ilyen, a jövőben várhatóan egyre gyakrabban előforduló helyzetekkel.
Azonban az ilyen infrastruktúra karbantartása és fejlesztése nem egy népszerű téma. Egy csatornarendszer felújítása vagy egy metrómegálló csapadékvíz-ügyi korszerűsítése után nem akkora buli nagy csinnadrattával átvágni a nemzetiszínű szalagot, pót-transzformátorállomások építésével nem könnyű politikai tőkét kovácsolni. Egy jól megszervezett idősellátás nehezen mutogatható a tévében. Az ilyen beruházások értelmét csak akkor vesszük észre, ha nem vesszük észre: ha nem árasztja el a metrómegállót az eső, ha nincs 40 000 lakásban áramszünet és internetkimaradás Budapesten.
Nyilvánvaló, hogy az infrastruktúra karbantartásával és fejlesztésével, az ezekre a helyzetekre való felkészüléssel foglalkozni kell, hiszen ezek a gondok nem csak a hétfői gigaviharban jelentkeztek, hanem külön-külön és kisebb mertékben, azonban a legtöbb nagyobb viharnál jelen voltak az elmúlt években. Egy esősebb napon a Margit körút tóvá változása például már-már megszokott és tervezhető jelenséggé vált.”