Ha a magyar állam nem készül fel az időjárás változására, akkor ki fog?

2015. augusztus 22. 15:44

A múlt hétfői nagy eső nem a semmiből jött. Mégis azt látjuk, hiába a károk és kényelmetlenségek, a döntéshozók érzéketlenek maradnak a problémára.

2015. augusztus 22. 15:44
Jámbor András
Jámbor András

„A múlt hétfői nagy eső nem a semmiből jött (a felhőn kívül), a szakemberek (klímakutatók, meteorológusok) évek óta mondják, hogy egyre több hosszú, száraz és meleg időszak, és egyre több nagy vihar fogja jellemezni a Kárpát-medence és Magyarország időjárását. Egy részük a globális felmelegedéssel indokol, másik részük ettől függetleníti a hatást, de a vélemény szinte mindenkinél közös. Mégis azt látjuk, hiába a károk és kényelmetlenségek, a döntéshozók érzéketlenek maradnak a problémára.

Pedig ezeknek az időjárási változásoknak, a nagy esőknek és a hosszú meleg időszakoknak sokfelé ágazó következményeik vannak. Az utóbbi kihat a mezőgazdaságra, az öntözésre, a termelhető növények fajtáira és minőségére. De a szociális ellátórendszerre is hatással van: az öregeknek, szegényeknek, hajléktalan embereknek, valamint a betegeknek is sokkal nehezebb elviselni egy hosszú forróságot, és sokkal nehezebb anyagi és egyéb okok miatt enyhíteniük az egészségügyi kockázatokat. Hétfőn pedig láthattuk, hogy a nagy esőben mi történik, feladta a csatornázási rendszer, kapitulált a BKV, pincéket öntött el az ár, kerületek maradtak áram, internet nélkül.

Ezeknek a szerencsétlenségeknek nagy része elkerülhető lenne, ha a döntéshozók számolnának az ilyen, a jövőben várhatóan egyre gyakrabban előforduló helyzetekkel.

Azonban az ilyen infrastruktúra karbantartása és fejlesztése nem egy népszerű téma. Egy csatornarendszer felújítása vagy egy metrómegálló csapadékvíz-ügyi korszerűsítése után nem akkora buli nagy csinnadrattával átvágni a nemzetiszínű szalagot, pót-transzformátorállomások építésével nem könnyű politikai tőkét kovácsolni. Egy jól megszervezett idősellátás nehezen mutogatható a tévében. Az ilyen beruházások értelmét csak akkor vesszük észre, ha nem vesszük észre: ha nem árasztja el a metrómegállót az eső, ha nincs 40 000 lakásban áramszünet és internetkimaradás Budapesten.

Nyilvánvaló, hogy az infrastruktúra karbantartásával és fejlesztésével, az ezekre a helyzetekre való felkészüléssel foglalkozni kell, hiszen ezek a gondok nem csak a hétfői gigaviharban jelentkeztek, hanem külön-külön és kisebb mertékben, azonban a legtöbb nagyobb viharnál jelen voltak az elmúlt években. Egy esősebb napon a Margit körút tóvá változása például már-már megszokott és tervezhető jelenséggé vált.”

Összesen 60 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fakutya Vigyora
2015. augusztus 23. 21:37
A hölgyeménye is civil. Igy könnyű. http://444.hu/assets/varosmindenkie_tuntetes_18.jpg
imres
2015. augusztus 23. 18:39
Jámbor elvtárs! Igen, vannak olyan meteorológusok és vannak olyan klímakutatók. És vannak más véleményen lévő szakemberek is. Vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az éghajlat-változásnak, hiszen akinek vannak történelmi ismeretei, az tudja, hogy globális felmelegedéstől függetlenül is változik a Föld egyes régióinak éghajlata. Azt például tudtad-e Jámbor elvtárs, hogy a 9. századi szárazság erőteljes hatással volt az avarok felszívódására? Vagy azt tudtad-e, hogy a 16. század 2. felének Kárpát medencei időjárása annyira hűvös volt, hogy októberben a hadseregek már képtelenek voltak hadjáratokat folytatni a hideg és a rengeteg csapadék miatt, ami kihatással volt a török elleni hadjáratokra is. De gondolom, azzal tisztában vagy, hogy a civilizált ember Földközi tenger vidéki bronzkori tevékenységét Izlandon is kimutatták? Nevezhetjük az első globális felmelegedésnek. A Föld is és az emberiség is túlélte. Az ipari forradalom füstokádó gyárai megspékelve az őserdők kiirtásával bizonyosan nagyobb károkat okoztak, mint a jelenlegi állapot. Ebből csak annyit szeretnék kihangsúlyozni, hogy megítélésem szerint a Föld lerablása ideig-óráig felboríthatja az egyensúlyt, de hosszú távon az nem felborítható. Meggyőződésem, hogy a katasztrófával riogató (szak)emberek a dicsőség reményében riogatják (feleslegesen) az emberiséget. Ti meg benyaljátok a szart.
imres
2015. augusztus 23. 18:27
Jámbor elvtárs! Bocsi, de azt elfelejtettem megkérdezni: milyen biztosítékot látsz arra, hogy hosszú távon is érvényesülnek a tavalyi és az idei nyár szélsőséges változásai?
imres
2015. augusztus 23. 18:24
Jámbor elvtárs! Nem akarlak elkeseríteni, de ha némi rendszerelméleti ismereted lenne, nem írnál ekkora baromságokat. Tudod, nem a szélsőséges időjárásra kell felkészülni a csatornázással. Azért nem, mert ilyen szélsőséges idő 30-40-50 évenként fordul elő. De gondolkozzunk józan paraszti ésszel! Durva lenne, ha több évtizedenként néhány nap kellemetlenséget okozó esőzésre készítenénk fel az országot. Mert az sokba kerül, Jámbor elvtárs. Sokkal többe, mint az a kár, amit a sok eső okoz. Jámbor elvtárs! Te tényleg egy igazi kretén vagy. :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!