Német kormány: Szóba se jöhet a görög adósság elengedése

2015. július 10. 16:33

A legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseknél messze túlmutató reformprogramot kell elindítani Görögországban, az államadósság csökkentése – a tartozás valamekkora részének elengedése – pedig szóba sem jöhet a német kormány görög válsággal kapcsolatos álláspontja szerint.

2015. július 10. 16:33

A párizsi vezetéssel szemben a német kormány egyelőre nem értékeli nyilvánosan a görög kormány új javaslatait az államadósság-válság kezeléséről, mert álláspontja szerint először a Görögországnak hitelező intézményeknek kell véleményezniük azokat.

Míg Francois Hollande francia államfő pénteken Párizsban komolynak és hitelesnek nevezte a görög kormány új javaslatait, Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi igen feszített helyzetben fontos ügyelni a dolgok sorrendjére, ezért elsőként a hitelező intézményeknek – az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – kell értékelniük az eléjük terjesztett görög javaslatokat, majd szombaton az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak (eurócsoport) kell tárgyalnia azokról, és vasárnap az euróövezeti tagállamok állam- illetve kormányfőinek, végül pedig az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozásán kell áttekinteni a helyzetet.

Amennyiben mindezeken a fórumokon sikerül megállapodásra jutni, a német kormánynak felhatalmazást kell kérnie a parlamenttől (Bundestag) arra, hogy tárgyalást kezdjen az athéni kormánnyal Görögország további pénzügyi támogatásáról – mondta Seibert. 

A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti – tette hozzá a szóvivő, kiemelve, hogy Berlin álláspontja szerint három évre szóló és a legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseknél messze túlmutató reformprogramot kell elindítani Görögországban, az államadósság csökkentése – a tartozás valamekkora részének elengedése – pedig szóba sem jöhet, mert az alapvető, minőségi változást idézne elő a valutaunió szerkezetében.
 
Martin Jäger pénzügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy Németország azért utasítja el az államadósság részleges elengedésének (haircut) gondolatát, mert ezt nem teszik lehetővé a valutaunió működését szabályozó jogi előírások. Ezért az adósság névértékének számottevő csökkentése nem kerülhet napirendre. 
 
A szóvivő jelezte, hogy a német kormány szakértői is tanulmányozzák az új görög javaslatokat. Megjegyezte, hogy a június végén napirenden volt görög javaslatok újracsomagolása nem megfelelő, azok helyett átfogó és mélyreható átalakításokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a görög gazdaságban meginduljon a kilábalás a válságból. Martin Jäger az athéni parlament péntek estére tervezett ülésére utalva hozzátette, hogy jó lenne, ha megtörténnének az első lépések a törvényalkotás felé.
 
A német kormánypártok eltérően ítélték meg az görög kormány új terveit, amelyek szerint az államadósság mérséklése és további 53,5 milliárd euró hitel révén lehet kezelni a válságot, és Athén a támogatásért cserébe egyebek között adóemeléseket és nyugdíjcsökkentést hajt végre.
 
Az Angela Merkel vezette konzervatívok bizalmatlanságuknak adtak hangot. Az új javaslatok éppen olyan intézkedéseket irányoznak elő, amelyeket a görögök népszavazáson elutasítottak, vagyis a radikális baloldali Sziriza kormánya „megtéveszti a görög népet, vagy már megint megtéveszt minket”, euróövezeti partnereket - mondta Hans-Peter Friedrich, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője, hozzátéve, hogy Görögországnak a kudarcos válságkezelés folytatása helyett „új kezdetre van szüksége egy saját valutával és valamennyi uniós szomszéd és partner jóindulatú támogatásával”.
 
A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről viszont üdvözölték az új athéni terveket. Ezek azt mutatják, hogy Görögország készen áll komoly erőfeszítésekre – mondta Carsten Schneider, az SPD-frakció államháztartási ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa.
 
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. Az euróövezeti tagország válsága azonban az utóbbi hónapokban tovább mélyült, felvetve az államcsőd és euróövezeti tagság elvesztésének veszélyét.
 
Az ifo müncheni gazdaságkutató intézet számításai szerint Németország kitettsége Görögország felé 87 milliárd eurót tesz ki a mentőcsomagokhoz kapcsolódó hitelek, garanciák és egyéb kötelezettségvállalások – például az EKB által felvásárolt görög állampapírok révén Németországra jutó kötelezettségek – következtében, vagyis a német adófizetők a legrosszabb esetben csaknem 90 milliárd eurót veszítenének, ha bekövetkezik a görög államcsőd.
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 64 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Buzi-e vagy?
2015. július 11. 00:36
Himalája [Hozzászóló kiszűrése] 2015. július 10. 19:59 @Vadjoe A pénz adósságként kerül a gazdaságba. Itt egy 6 részes rajzfilm hogy Vadjoe is megértse A pénz mint adósság (magyar) Mi a pénz? Mi okozza napjaink gazdasági válságát? Hogyan keletkezik az adósság? Mi a hitel? https://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE
Buzi-e vagy?
2015. július 11. 00:30
“Könyvemben számba veszem a bevételek és gazdagság történetét, beleértve a nemzetgazdaságokat is. Ami megütött írás közben, hogy Németország valóban az egyetlen és legjobb példa olyan országra, amely a történelem folyamán soha nem fizette ki külső adósságait. Sem az első, sem a második világháború után. Ám gyakran kikényszerítette más országoktól a fizetséget, például az 1870-es francia-porosz háború után, amikor Franciaországtól nagyszabású javítási munkálatokat követelt, és meg is kapta. A francia állam évtizedekig szenvedett emiatt. A közadósság történelme egyébként tele van ironikus fordulatokkal. Ritkán követi a rendről és igazságosságról alkotott elképzeléseinket” – nyilatkozta a közgazdász, aki szerint hatalmas vicc, hogy pont a németek tartanak erkölcsi prédikációkat arról, hogy az adósságokat márpedig törleszteni kell.
Buzi-e vagy?
2015. július 11. 00:29
Akitlosz "Messze messze sokkal sokkal több a világban az adósság, mint a pénz." Pontosan Komoly közgaszdászok mondták hogy ha 100%-nak vesszük az világ Összes országának GDP-ét, akkor az össz adósság 350% Ez egy összehangolt pénzügyi támadás az országok ellen, amit Mayer Amshel Rotschild talált ki anno
Buzi-e vagy?
2015. július 11. 00:24
Thomas Piketty francia sztárközgazdász, A tőke a 21. században című bestseller szerzője a Die Zeit német lapnak adott interjút a görög adósságválságról. A könyve megjelenését követően a világ egyik legbefolyásosabb közgazdászának kikiáltott Piketty nagy vitát kiváltó művében a javak és vagyonok újraelosztásának szükségessége mellett érvelt. Az angol fordításban a Medium.com-on közölt interjúban nagyon meggyőzően fejtegeti, hogy a megszorítás-dogmát erőltető konzervatívok, főképp Németországban, még ha akaratlanul is, de azon munkálkodnak, hogy megsemmisítsék Európát és az európai eszmét. Németországnak szerinte különösen megértőnek kellene lennie a görög helyzettel kapcsolatban, hiszen ő az az ország, amely soha nem fizette vissza adósságát – így nincs abban a helyzetben, hogy kioktasson erről másokat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!