Trócsányi: Átmeneti megoldás a határzár

A parlament igazságügyi bizottsága előtti meghallgatáson Trócsányi László azt mondta: magas színvonalú jogászminisztérium jött létre az Igazságügyi Minisztérium létrehozásával. Úgy vélte, a 420 embert foglalkoztató minisztérium képes arra, hogy magas színvonalú szakmai munkát végezzen és nehéz helyzetekben is megoldást találjon. Kitért arra, hogy igyekszik meghallgatni mások véleményét, érkezzen az a kormánypárt vagy az ellenzék oldaláról.

A múlt év komoly problémájának nevezte a devizahitelesek ügyét, amellyel összefüggésben négy jogszabály született a tárca előkészítésében. Ezek a miniszter szerint kiállták az alkotmányosság próbáját és hozzá tudtak járulni a társadalmi feszültség csökkentéséhez. Fontosnak nevezte a nagy kódexekhez kapcsolódó eljárási szabályok koncepciójának elfogadását, és előrevetítette: szeretnék, ha 2016-ban egy új polgári eljárásról, egy új büntetőeljárásról, valamint egy új közigazgatási eljárásról dönthetne a parlament.

A jogászképzéssel kapcsolatban előrevetítette, előterjesztést készített a kormány számára a jelenlegi helyzetről, és kifejtette: először fordult elő, hogy a kormány tárgyalt erről a kérdéskörről. A témáról a dékáni kollégium szeptemberben egyeztet.
Trócsányi László kérdésekre válaszolva beszélt arról is, azzal, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre kerül az államtudományi képzés, a jogászképzés képzési követelményében nem lesz változás, az állam- és jogtudományi karok elnevezése sem változik. Hangsúlyozta: a jogászoknak legfeljebb fél évig tanítanak szakigazgatást, ezért szükséges az egyes szakágak kádereit képző hely.

Beszélt a magyar-szerb határszakaszon felállítandó kerítésről is, amelyet átmeneti megoldásnak nevezett. Azt mondta, ez egy nehéz ügy, az ember nem örömében lép ilyet, de válsághelyzet van, ezért intézkedéseket kellett hozni. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha megszűnik a menekültáradat, lebontják-e a kerítést, így reagált: „ha nincs rá indok, mi értelme fenntartani?”.

Bárándy Gergely MSZP-s képviselő firtatta, tervez-e a lépéseket a tárca a Velencei Bizottságnak a magyar médiaszabályozást elmarasztaló megállapításaival kapcsolatban. Trócsányi László ezzel kapcsolatban – maga által is elismerten ingerülten – azt mondta: ellentétes és nem tisztességes kommunikáció zajlik ebben a kérdésben. Hozzátette: a bizottság ülésén a raportőrökkel a legnagyobb összhangban tudtak dolgozni, konstruktív beszélgetést folytattak, majd lezárták a vitát, és alig jött ki az ülésről, a főtitkárság honlapján megjelent egy olyan kommüniké, amely „teljesen ellentétes azzal a hangulattal és azokkal a beszélgetésekkel, és azokkal a szövegjavaslatokkal, amelyeket a Velencei Bizottság ülésén nagy kompromisszummal fogadtak el”. A miniszter úgy fogalmazott, vélelmezi, hogy a főtitkárság abban érdekelt, hogy Magyarország „ügyfél maradjon”, ezért levelet ír az Európa Tanács főtitkárának, mert véleménye szerint nem volt korrekt az eljárás menete. 

A képviselők a Biszku-ügyről is kérdezték a minisztert. Trócsányi László válaszában megismételte korábbi álláspontját: hosszú eljárásra van kilátás, jobb lett volna dönteni ebben a kérdésben. Úgy vélte, mivel egy 95 éves emberről van szó, „valószínűleg az élet fogja megoldani ezt a problémát”. Az MSZP-s Teleki László pártja nevében arról is érdeklődött, Trócsányi László kap-e osztalékot az ügyvédi irodájától. A miniszter leszögezte: ügyvédi tevékenységét miniszteri kinevezése óta szünetelteti, a vagyonnyilatkozata nyilvános, a lelkiismerete tiszta, azóta egyetlen fillér osztalékot sem kapott.

Bár a bizottságnak nem kellett döntenie a miniszter beszámolójának elfogadásáról, Rubovszky György, a testület KDNP-s elnökének javaslatára szavaztak róla: 8 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a beszámolót elfogadták.