Ft
Ft
23°C
15°C
Ft
Ft
23°C
15°C
09. 12.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 12.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
holokauszt-emléknap Bayer Zsolt Országgyűlés Oktatási Minisztérium kormányrendelet miniszteri rendelet Pokorni Zoltán jog

Nincs is magyar holokauszt-emléknap

2015. június 08. 07:01

Bayer Zsolt téved, de nem az ő hibája. Vele téved a teljes magyar sajtó és a közvélemény, ráadásul hosszú évek óta. Magyarországon ugyanis nincs holokauszt-emléknap. Úgy nincs, ahogy a kommunizmus áldozatainak vagy az aradi vértanúknak van emléknapja. A közkeletű tévedéssel ellentétben nem határozott ilyenről az Országgyűlés az első Orbán-kormány alatt. De mi is történt akkor pontosan?

2015. június 08. 07:01
Stumpf András
„A magyar Országgyűlés 2000-ben (szintén az Orbán-kormány idején) határozott úgy, hogy április 16. legyen a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja” - írja Bayer Zsolt minapi publicisztikájában, amelyben a 444-es anarkival harcol. Csakhogy Bayer téved. Sem akkor, sem később nem hozott törvényt vagy határozatot a Parlament a holokauszt emléknapjáról.
 
A tévedés ugyanakkor nem Bayeré. A 2000-ben holokauszt-emléknapról határozó Országgyűlés legendája évek óta kísért. Lapok hasábjain, híroldalakon, komoly intézmények honlapjain köszön vissza minduntalan. Például a Holokauszt Emlékközpont honlapján vagy a Mazsihiszén is. A teljes magyar sajtó közli ezeket a sorokat, hosszú évek óta. 
 
Csakhogy holokauszt-emléknapról – a kommunizmus áldozataiéval ellentétben – sohasem határozott a magyar Országgyűlés. Két módon tehette volna: egyrészt országgyűlési határozatban, amely nem minősül jogszabálynak, csupán közjogi szervezetszabályozó eszközök egyikének. Persze azt is kifejezhetné a „2000-ben határozott az Országgyűlés” megfogalmazás, hogy törvényt hoztak a képviselők a holokauszt áldozatainak emléknapjáról.
 
Nos, nem hoztak azt sem. Sem a törvények, sem az országgyűlési határozatok között nincs olyan, amely a holokauszt áldozatairól szólna. Nem csupán a 2000-res évből nincs - előtte, utána sem született ilyen törvény vagy határozat.
 
Mi történt akkor mégis?
 
Nos, annyi, hogy Pokorni Zoltán oktatási miniszterként 2000-ben módosította a tanév rendjéről szóló rendeletet. Így:
 
9/2000. (V. 31.) OM rendelet a 2000/2001. tanév rendjéről

2. §

(8) Tanórai foglalkozás keretében történő megemlékezések napjai

a) iskolákban az aradi vértanúkról (október 6.),

b) középiskolákban és szakiskolákban a holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.), valamint a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről (február 25.).
 
Ez tehát nem a parlament, még csak nem is a kormány, hanem egyetlen miniszter, Pokorni Zoltán akciója volt. Miniszteri rendelet, sőt, annak is csupán a módosítása. A hierarchiában a miniszteri rendelet a harmadik helyen van a törvény és a kormányrendelet után.
 
A fenti három emléknap közül a kommunizmuséról törvény is szól, amely tehát az egész nemzet számára emléknappá nyilvánítja február 26-át, az aradi vértanúk kivégzésének napját pedig 2001-ben kormányrendeletben nyilvánították nemzeti gyásznappá. A holokauszt emléknapja Magyarországon viszont jogilag csak az iskolákra vonatkozik, alapja pedig egy minisztériumi rendeletmódosítás.
 
A magyar állam és különféle intézményei ennek ellenére 2001 óta valóban minden évben rendezvényeket szerveznek április 16-án, hogy emlékezzenek a holokauszt áldozataira azon a napon, amelyen 1944-ben a német megszállást követően felállították Kárpátalján az első magyarországi gettót.
 
Ezzel persze nincs is semmi baj, sőt.
 
Azt is jelentheti, hogy az elmúlt 14 évben az emléknap és az akkor történtek valóban beépültek a nemzeti emlékezetbe. Anélkül is, hogy törvény írná elő az emlékezést. Persze az arra hajlamosak azt is levonhatják tanulságként, hogy a már 2000-ben is gonosz Orbán-kormány diszkriminálta a holokauszt áldozatait a kommunizmuséival szemben. Ez már ízlés és értelmezés dolga.
 
A tény ennyi: tévedés, hogy az Országgyűlés 2000-ben határozott volna bármilyen holokauszt-emléknapról. Nem határozott.

Összesen 130 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2016. március 01. 10:09
Évi 365 alkalom van "csak" az ilyen olyan holokauszt ünnepekre amit egyébként már mindenki, ég a résztvevők is halálosan unnak.
Válasz erre
13
0
Anti Komcsi
2016. január 26. 17:49
A kommunizmus és a ruszki megtorlások, a gulágok áldozataival kellene foglalkozni ennyit!!!
Válasz erre
20
2
Antigoné
2015. július 01. 10:49
Mégsem a keresztény, hanem a zsidó volta miatt kellett meghalnia. Radnóti - bár valóban megkeresztelkedett (Sík Sándor pásztorolta), zsidó volt, de igaz magyar is.
Válasz erre
3
3
lucabrasi
2015. június 24. 18:30
Akkor most mi legyen?gyász.talán megérne egy indítványt,hogy az alaptörvénybe tegyük át.de ahhoz már nincs 2/3-ad.na ez a hét is rosszul indul.mi lessz itt még?
Válasz erre
6
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!