Romagyilkosságok: április közepén kezdődik a másodfokú per

Április 15-én kezdődik a másodfokú büntetőper a romák sérelmére több mint fél évtizede elkövetett sorozatgyilkosságok ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán, döntés májusban várható. 

 

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. 

 

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból – rasszista indítékból –, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

 

A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében. Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

 

A Honvédelmi Minisztérium korábban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a KBH korábbi főigazgatója és helyettese súlyos szakmai és erkölcsi hibákat követett el, például amikor elhallgatta a tárca, a nyomozó hatóság és a parlament illetékes bizottsága elől, hogy Csontos István a KBH titkos kapcsolata volt. Időközben a Központi Nyomozó Főügyészség a romagyilkosságokhoz kapcsolódó katonai büntetőeljárásban négy ember ellen emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt. Kiderült az is, hogy a romagyilkosságok egyik elkövetőjét, Kiss Istvánt már megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal, azonban nem hosszabbították meg a megfigyelését, holott erre lett volna ok.

 

Az első fokon eljárt bírói tanács elnöke ellen fegyelmi eljárás folyt, mert a jogszabályban előírt legfeljebb hatvan nap helyett hozzávetőleg egy évbe telt míg a 880 oldalas ítéletet írásba foglalta.