Kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban. Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek a hívek.
Nagycsütörtök estével kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tájékoztatása szerint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek csütörtök délelőtt 10 órakor a budapesti Szent István-bazilikában főpapi szentmise keretében olajokat szentel, délután 6 órakor pedig az esztergomi bazilikában mutat be misét az utolsó vacsora emlékére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint délelőtt az egyházmegyék székesegyházaiban a főpásztorok szentmise keretében megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket – írták.
Az esti liturgia az utolsó vacsora felidézésével kezdődik, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait – folytatták. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ez után elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”. A nagycsütörtöki szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának a lábát.
Krisztus ruháitól való megfosztását jelképezi a szentmise végén az úgynevezett oltárfosztás, amikor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét – olvasható az MKPK közleményében.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
A második magyar főpap lesz az az érsek, akiből a vasárnapi bejelentés szerint decemberben bíborost kreál Ferenc pápa másokkal együtt. Itt a lista!
Úgy közölt interjút a legendás Jelenits István piarista atyával a Szemlélek, hogy a szerzetes nem is volt elérhető az újságírók számára. Kiderült, mi volt a turpisság, megkérdeztük a piarista rendtartományt is.
A hamisítvány alapján elsőre úgy tűnik, Erdő Péter egy Facebook-oldalon ajánl egy kezelést ízületi gyulladás ellen.
Az esetre a Svéd Demokrata párt is reagált, nem is akárhogyan.
Ezt ismét muszáj elolvasnia mindenkinek, és kéretik terjeszteni.
