A Befektető-védelmi Alapnak (Beva) abban az esetben nem kell fizetnie, ha a kibocsátó nem képes visszafizetni az általa kibocsátott értékpapírt, ezért a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődjének ügyében a Beva nem fizet kártérítést.
A kibocsátói kockázatra nem terjed ki a Befektető-védelmi Alap (Beva) biztosítása, vagyis a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődjére tekintettel a Beva nem fizet kártérítést a társaság által kibocsátott kötvények tulajdonosainak – mondta Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója kedden.
A Beva az ügyfeleknek a Beva-tagoknál letétként kezelt pénzét és értékpapír-állományát biztosítja, és kizárólag akkor kell a befektetési szolgáltató helyett helytállnia, ha az nem képes a nyilvántartás szerinti darabszámú értékpapírral elszámolni. A letétek csak bűncselekménnyel, lopással, vagy sikkasztással tűnhetnek el. Ebben az esetben a Beva piaci áron fizet kártalanítást, maximum 20 ezer euróig, azaz nagyjából 6 millió forintos felső határig. Arra az esetre azonban nem vonatkozik a Beva védelme, ha a kibocsátó nem képes visszafizetni az általa kibocsátott értékpapír – a Quaestor esetében vállalati kötvény – tőkéjét és kamatát.
Farkas Péter elmondta, hogy az öncsődöt jelentett Quaestor Financial Hrurira Kft. nem tagja a Befektető-védelmi Alapnak. Megjegyezte, hogy a 10 millió forint jegyzett tőkéjű társaság 100 milliárd forintnál jóval nagyobb értékben adott el kötvényeket a cégcsoport finanszírozására.
A Quaestor Financial Hrurira Kft. hétfőn jelentett öncsődöt. Indoklása szerint a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segítségét kérték.
A Quaestor hangsúlyozta: a csődeljárás technikai döntés, a cégcsoportnak van vagyona és jövőértékű vagyona, abból minden ügyfél a pénzéhez juthat. A csődvédelem alatt rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, hogy a kötvénytulajdonosok érdekeit legelsőként szem előtt tartva, a szükséges megoldásokat kidolgozhassák – írták.
A Quaestor az MNB információi szerint 210 milliárd forintnyi kötvényállománnyal rendelkezdett, ebből a Nemzeti Bank becslései szerint 150 milliárd forintnyit illegálisan bocsátottak ki. A 444.hu információi szerint a Tarsoly Csaba nevével fémjelzett cégcsoport szertágazó portfólióval rendelkezett: pénzügyi szolgáltatás, biztosítás, ingatlan- és futball mellett jelentős szerepet játszott az Orbán-kormány keleti nyitás politikájában is, mivel több magyar kereskedőházat is üzemeltetett.
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Bujdosó Andrea Herceghalmon tartott fórumot, ahol a Kontextus stábja megpróbálta első kézből megtudni, honnan van több mint 12 ezer darab Shell-részvénye a tiszás képviselőnek. Riportunk.
Meghozta legfrissebb döntését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
A legfőbb ügyész megerősítette, továbbra is folyamatban van a Magyar Péter elleni, bennfentes kereskedelem gyanúja miatt indult nyomozás.
Bujdosó Andreának 12 322 Shell részvénye van, azonban a Tisza frakcióvezetője nem hajlandó elárulni azok valós értékét.
Nagy csinnadrattával indult a Tisza problématérképe, majd nyoma veszett. A kampányprojekt mögött adatgyűjtés és súlyos kérdőjelek maradtak.
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
Budapesten már itt vannak, hamarosan ellepik az országot – elindult a választási megfigyelés.
Ezúttal nagyon észnél kell lenniük.
