Aggódik Brüsszel a moldovai népszavazás eredménye miatt
Tovább lebeg kelet és nyugat között Moldova. Az EU vasárnap szembesült az orosz befolyás erejével, amely a szombati grúziai választáson is megmutatkozhat majd.
Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érintene, ha nyilvánosságra hoznák a paksi bővítés szerződéseit, ezért nem lehet a kérdésről népszavazást tartani – mondta ki a Nemzeti Választási Bizottság, amely a 19 kérdéses népszavazás újabb hat kérdéséről döntött hétfőn, mindegyiket elutasítva. Az NVB szerint az állambiztonsági iratok nyilvánossága is tiltott tárgyba ütközik, méghozzá a személyes adatok védelme miatt.
A 19 kérdéses ellenzéki civil népszavazás kérdéseiből újabb hatot bírált el a Nemzeti Választási Bizottság, ezúttal mind a hat aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Korábban már döntött a testület hat kérdésről, akkor kettőt engedett át: a kötelező kamarai tagdíjakról és a tankötelezettség 18 éves korra emeléséről tartható népszavazás. Hétfői határozatában a Bizottság mind a hat tárgyalt kérdésnél úgy találta, hogy nem lehet a kérdésekben népszavazást tartani – számol be róla az Index.
A paksi bővítés iratainak nyilvánosságával kapcsolatos kérdést azért utasította el az NVB, mert nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint és ezért tiltott népszavazási tárgynak számít. A határozat indokolása szerint a paksi bővítésről kötött kétoldalú egyezmény „kötelezettséget állapít meg a felek részére a tekintetben, hogy előzetes írásbeli beleegyezés nélkül nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információt, melyet az Egyezmény keretein belül adnak át egymásnak, másrészt meg kell határozniuk azon adatok körét, amelyeket ezáltal bizalmasnak tekintenek, nem adnak át harmadik félnek és hatályos jogszabályaik alapján védik ezek megismerhetőségét”.
Azt a két kérdést, hogy a közfoglalkoztatottakra is vonatkozzon a Munka Törvénykönyve, illetve, hogy a parlament ültesse át az EU-s zöldenergia irányelvet, az egyértelműség hiánya miatt utasította el az NVB.
A kérdéseket benyújtó Vajda Zoltán közölte, hogy jogorvoslattal élnek a Kúria előtt a határozatokkal szemben.