„Kóser pecsétet” kapnának a tisztességes brókercégek

Áprilisban kerülhet az Országgyűlés elé a befektetési vállalkozások szabályozását szigorító törvény tervezete, a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata szerint gyakoribbak lennének az ellenőrzések és emelnék a bírság maximális összegét is - mondta Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár pénteken a Kossuth Rádió 180 perc és az M1 Ma reggel című műsorában.

Az NGM csütörtökön bocsátotta társadalmi egyeztetésre a jogszabály tervezetét, a Magyar Nemzeti Bank pedig szintén aznap közölte: több jogszabály-módosítást indítványoz a pénzügyi ellenőrzés szigorítása és a befektetők védelmének erősítése érdekében. Orbán Gábor pénteken emlékeztetett arra, hogy a nemzetgazdasági tárcánál év eleje óta dolgoznak a jogszabályon, ami időszerűnek bizonyult.

A tervezett változtatások között említette, hogy öt helyett három évente legyenek ellenőrzések, emellett a Befektető-védelmi Alap (Beva) önrész szabályozásán is szeretnének módosítani, növelni szeretnék a védett összeghatárt, és pontosítanák a jó üzleti hírnév fogalmát. Az államtitkár szólt arról is, hogy a vezetőknek személyes vagyonukkal kellene felelniük, és fel kellene emelni a maximális bírság összegét. Orbán Gábor kifejtette: az MNB jelenleg nem vizsgálja a könyvvizsgáló cégeket, a közfelügyelet az NGM-ben van, és tavaly a könyvvizsgálók csaknem fele el is bukott a vizsgálatokon, így ezen a területen is javasoltak változtatásokat. Elmondta, hogy az MNB helyszíni ellenőr alkalmazását is javasolja, ezt össze kell hangolni a többi jogszabállyal, ezért van az egyeztetési folyamat.

Orbán Gábor szerint arra is figyelni kell, nehogy annyira megszigorítsák a rendszert, hogy a külföldi befektetési szolgáltatók nyerjenek teret a magyarországi piacon, „mert akkor végképp elveszítjük annak lehetőségét, hogy szabályozzuk azokat a szolgáltatókat, amelyek a magyar emberek pénzével ügyködnek” – fogalmazott. Jelezte: azt is el kell kerülni, hogy a befektetési vállalkozások párhuzamos informatikai rendszereket működtessenek.

Világossá kell válnia, ki a tisztességes, és ki az, aki nem jogkövető magatartást folytat a piacon – emelte ki Orbán Gábor. Hozzáfűzte: a mostani „tisztulás” lehetővé teszi, hogy egy átfogó ellenőrzés keretében elkülönítsék azokat a cégeket, amelyek nem működnek tisztességesen. „A végén egy kóser pecsétet kapnak a cégek”, a szabályozást pedig azért kell szigorítani, hogy a vállalkozások ezután se „térhessenek rossz útra” – fogalmazott az államtitkár.

A jegybank is közzétette javaslatait az ügyben: például a vezetők mellett az alkalmazottakat is meg lehetne bírságolni, aminek a maximális összege 20-ról 500 millió forintra nőne. Az MNB engedélyezné, hogy brókercégnél ki lehet könyvvizsgáló, valamint akkor is kirendelne helyszíni felügyelőt, ha nincs jele annak, hogy gond lenne a brókercégnél. Az MNB a mostani utólagos bejelentés helyett előzetes jóváhagyáshoz kötné, hogy ki lehet vezető pozícióban egy brókercégnél.

A jegybank emellett előírná, hogy nem tartozhatnak egy cégcsoportba részvénykibocsátók és részvényforgalmazók (mint ahogy például a Quaestor esetében volt). A javaslat szerint összevonnák a befektetővédelmi alapot (Beva) és a bankbetéteseket védő Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA), egyúttal megemelnék az összeghatárt, ameddig a Beva kártalanítja az ügyfeleket. Az ellenőrzéseket is sűrítenék: 5 év helyett 3 évente ellenőriznének – foglalja össze az MNB javaslatait az Index.