Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A kétharmad ára
2015. február 23. 08:40
A kormányzat megteheti azt is, hogy egyszerűen feles többséggel módosítja a sarkalatos törvények megfelelő részeit, és bízik benne, hogy az alkotmánybírók is egyetértenek az álláspontjával.
2015. február 23. 08:40
„A sarkalatos törvények olyan jogszabályok, amelyek módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára van szükség. A minősített többséget igénylő döntések köre az Alaptörvény elfogadásával módosult. A legfontosabb változás az volt, hogy bekerült néhány olyan terület, amelyek eldöntését szinte sehol sem kötik a parlamenti erők széles konszenzusához, mivel a kormányzás immanens elemének tekintik őket. A Fidesz ezeken a területeken szerette volna megkötni a következő kormányok kezét, ezt maga Orbán Viktor jelentette ki egy interjúban.
Nos, könnyen lehet, hogy a következő években a saját csapdájába esik a Kormány, hiszen egy fegyelmezett ellenzék mellett egyedül nem fog tudni változtatni egy sor fontos törvényen, és csak reménykedhet abban, hogy az általa elfogadott szabályok kiállják az idő próbáját – például a közteherviselés, a nyugdíjrendszer, vagy a családi adózás területén. Az eddigi tapasztalatok nem ebbe az irányba mutatnak. A gazdasági stabilitási törvény több alapvető jelentőségű rendelkezésének hatályba lépését is kitolta az Országgyűlés, és az is beszédes, hogy a stabilitást a nevében is hordozó jogszabályt több mint hússzor módosították 2011-es elfogadása óta. Idén január helyett például csak 2016-ban fog hatályba lépni a társasági adó egykulcsossá tételét előíró rendelkezés. Ha nem várt gazdasági körülmények miatt ettől a szabálytól el szeretne térni majd a kormánytöbbség, önerőből ezt nem fogja tudni megtenni.
Adná magát a feltételezés, hogy a második ciklusra már lelassult a törvénygyár, ezért nem is lesz olyan nagy szükség a kétharmadra. Ennek azonban ellentmond, hogy az Országgyűlés honlapja szerint az alakuló ülés óta eltelt nagyjából fél évben közel 50 olyan döntés született, amihez legalább a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges volt. Ez a szám az előző ciklus utolsó egy évében 214 volt.
(...)
Minden kétharmados jogszabály végén található egy rendelkezés, amely kijelöli, hogy az adott törvényben mely szakaszok számítanak sarkalatosnak. A jelenlegi alkotmánybírósági gyakorlat szerint azonban ez csak a (minősített) parlamenti többség véleményének tekinthető. Annak eldöntése, hogy mely szakasz az Alaptörvényi felhatalmazás végrehajtása, vagyis mihez kell valójában kétharmados többség, az Alkotmánybíróság feladata. A testület mondhatja ki tehát a végső szót például abban a kérdésben is, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó a közteherviselés alapvető szabályának minősül-e, és így csak minősített többséggel lehet módosítani, vagy nem, és feles többség is elegendő a megváltoztatásához.
Ez azt jelenti, hogy a kormányzat a politikai megoldásokon túl megteheti azt is, hogy egyszerűen feles többséggel módosítja a sarkalatos törvények megfelelő részeit, és bízik benne, hogy az alkotmánybírók is egyetértenek az álláspontjával. Az út járható, még ha lenne is némi bája annak, ha a Fidesz a saját maga által sarkalatosnak minősített rendelkezések sarkalatosságát vitatná az Alkotmánybíróság előtt.”
Újabb gyanúsított szabadult az NKA-ügyben, már csak ketten vannak börtönben
A hét gyanúsított közül már csak két ember van letartóztatásban. Az ügyben több mint 17 milliárd forintnyi támogatás miatt nyomoznak.
Radnai Márk: Az ellenzék által jelölt tagok nélkül is megalakulhat a Független Közmédia Testület
Az Országgyűlés művelődési bizottsága szerdán ismételten nem támogatta a Független Közmédia Testület ellenzéki jelöltjeit, a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix televíziós és rádiós médiaszakembert, a KDNP jelöltjét, Martí Zoltán újságírót, médiaszakembert és a Mi Hazánk által javasolt Moys Zoltán médiaszakembert, a Hazajáró műsor létrehozóját.
Bóka János belengette Orbán Viktor visszatérését: a Fidesz a szabályokat is átírhatja
A Fidesz frakcióvezetője szerint megfelelő választói felhatalmazással megnyílhat az út a korábbi miniszterelnök 2030-as visszatérése előtt.
Magyar Péter és csapata továbbra sem kormányoz
A lényeg egyértelmű: itt jóléti intézkedésekre aligha lehet számítani a közeljövőben. Márpedig volt pár gáláns ígéret, ami így a fiókban marad.
Leszámolni a leszámolással
Szerintem a háborgó tiszás talpasok nem tippelnek rosszul: a kormány szeretné megúszni az egész elszámoltatósdit.
A magyar emberek biztonságának záloga a következmények lennének
Ezt a pusztító brigádot, Orbánnal az élen, csak egyetlen dolog rettenti vissza.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hakos
2015. március 02. 09:22
Eddig az volt a baj, hogy nem volt szükség az ellenzéki szavazatokra, meg nem volt szükség meghallgatni a véleményüket. No most ez változott, akkor viszont ez jó dolog, nemde?
Mostantól az ellenzéki képviselők is kérhetnek valamit a támogató szavazatukért.....ha hinni lehet az ellenzéki sajtónak, akkor mostantól jobb törvények születnek....
Ennek nem örülni kellene?
Válasz erre
0
0
Csigorin
2015. február 25. 17:23
vagy talalnak egy-ket LMP-s vagy Jobbikos kepviselot egy egy modositashoz.
Attol fugg ugye, hogy mire meg mit modositananak, de nem tartom kizartnak.
Válasz erre
1
1
kukagyerek
2015. február 23. 12:57
Akkor most feles többséggel hozhat olyan törvényt, amivel majd egy esetleges 15%-os választási győzelemmel is kétharmados mandátumhoz juthat.
Ilyesmiben van már rutinja.
Válasz erre
0
0
sensei
2015. február 23. 12:32
Volt már olyan, hogy csak úgy lett meg a 2/3-ad, hogy a feri, meg a vonagabi más fontos elfoglaltsága miatt nem vett részt a szavazáson :D
Válasz erre
2
0