Bekeményíthetnek a lengyelek: a jövőben a hadköteles korú ukrán férfiak nem kaphatnának náluk sem menedékjogot
Egyre több uniós tagállam szigorítana a befogadási szabályokon.
Négy magyart hívtak be egy hónap alatt az ukrán hadseregbe
2015. február 18. 18:30
Mindössze négy magyart hívtak be az ukrán hadseregbe Kárpátaljáról az egy hónapja kezdődött legújabb mozgósítás keretében – közölte Ivan Vaszilcjun ezredes, hozzátéve, hogy elsősorban a katonai képesítést veszik figyelembe.
2015. február 18. 18:30
Mindössze négy magyart hívtak be az ukrán hadseregbe Kárpátaljáról az egy hónapja kezdődött legújabb mozgósítás keretében – közölte Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka szerdai ungvári sajtótájékoztatóján.
A parancsnok a Kárpátalján folyó mozgósítási helyzetet ismertetve elmondta: „nincs semmiféle rubrika a hadkiegészítő parancsnokságon a nemzetiségre vonatkozóan”. „Elsősorban az illető katonai szakképesítését vesszük figyelembe” – idézte szavait az ua-reporter.com ungvári hírportál.
Vaszilcjun hangsúlyozta: a mozgósítás 2015. január 20-án kezdődött negyedik hullámában csak négy magyar nemzetiségű kárpátaljait hívtak be katonai szolgálatra. Elmondása szerint a munkácsi helikopteres egység felszámolása után leszerelt katonák közül sokan Beregszászon kaptak lakást és telepedtek le. Őket valóban behívták a hadseregbe, de ezek az emberek nem magyarok – emlékeztetett.
A tiszt ezzel azokat az orosz médiában megjelent híreket cáfolta, amelyek szerint Kárpátalján a népességen belüli arányukat meghaladó mértékben mozgósítják a magyar nemzetiségű hadköteleseket.
A kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság vezetője azt is elmondta, hogy az idei mozgósítás február 20-án záruló első szakaszában Kárpátalján nem sikerült teljesíteni a mobilizációs tervet, amelynek értelmében 1465 személyt kellett volna behívni a hadseregbe. A közkatonákat és altiszteket illetően csak 26 százalékra, a tisztekre vonatkozóan pedig mindössze 15 százalékra teljesült az előírás.
Egyúttal közölte, hogy a mozgósítás február 20-án kezdődő második szakasza során 700 főt kellene mozgósítani, ám tekintettel arra, hogy az első szakasz nem teljesült, ennél több, a hadsereg számára szükséges szakképesítéssel rendelkező tartalékost fognak behívni Kárpátaljáról.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián február 7-én elmondott beszéde után, kérdésekre válaszolva ostorozta a kijevi vezetést, amiért figyelmen kívül hagyja az ukrajnai kisebbségek jogos követeléseit. Azt is mondta, hogy az ukrajnai „magyar és román kisebbség tagjait az ukrán nemzetiségűeknél jóval nagyobb arányban hívják be” az oroszbarát felkelőkkel harcban álló ukrán hadseregbe.
Lassan, de biztosan kezd földbe állni a teljes ukrán harcjárműgyártás
Hat hónapig egyetlen új páncélozott harcjárműre sem adott le rendelést saját védelmi ipari vállalatainak az ukrán vezetés.
Az EU a katonakorú ukránok kizárását fontolgatja a menekültprogramból – pont, ahogy Zelenszkij kérné
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Német ENSZ BT-kudarc: a szakértő szerint véget ért az a korszak, amikor Berlinnek automatikusan jár egy pozíció
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Erre aligha számítottak Brüsszelben: Ukrajna elismerte, hogy a Romániában felrobbant drón az övé volt
Mit fog ehhez szólni Von der Leyen?
Magyar Péter a Le Monde-nak: Magyarország nem akadályozza meg az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával
A miniszterelnököt előző napi párizsi látogatásán kérdezte a francia balközép napilap.
Krónika: Románia sebezhetősége már nem elméleti kérdés, hanem lakossági kockázat
A román állam védelmi képességeinek súlyos hiányosságaira figyelmeztet Balogh Levente újságíró, aki szerint csak a szerencsén múlt, hogy a közelmúltbeli drónincidensek nem követeltek emberéleteket.
Fontos határidőre figyelmeztetett a miniszter – szinte minden vállalkozást érint
Elhangzott, a kormány célja egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja az ország digitális biztonságát, és támogatja a hazai vállalkozások működését.
Összesen 16 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csuka
2015. február 19. 07:33
https://www.youtube.com/watch?v=KgSfm3Z1WWo&feature=youtu.be&app=desktop
Válasz erre
0
0
bora
2015. február 18. 22:58
Maga a probléma sem egyszerű. Ha teljes jogú állampolgárok, akkor a nemzetiség nem igazán számít. Vannak jogaik, vannak kötelességeik.
Másrészt viszont tényleg annyira semmi közük az egészhez a kárpátaljai magyaroknak, hogy azt el nem lehet mondani.
Valamint az sem feltétlenül igaz, hogy a gyakorlatban ugyanazok a jogok illetnék meg őket.
Kétségtelenül szar helyzet, amiben vannak. Úgy amúgy is.
Válasz erre
0
0
alex.leopardi
2015. február 18. 19:19
ez nem deportálás,visszamennek a konfliktus után
Válasz erre
1
1
alex.leopardi
2015. február 18. 18:52
dögöljenek a magyarok,miért nem jönnek hozzánk,kézen közön eltartjuk őket amig vége a konfliktusnak
Válasz erre
1
1