Jöhet a kéthetes ülésezési rend a parlamentben

Új munkarend kialakítására, kéthetes ülésezésre tett javaslatot Kövér László, az Országgyűlés elnöke a házbizottság csütörtöki ülésén – tájékoztatta az Országgyűlés sajtófőnöke csütörtökön az MTI-t. Az új munkarendben – amelynek kialakítására a házszabály lehetőséget ad – az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét – ismertette Szilágyi Zoltán, hozzátéve: az előterjesztésről nem született konszenzus, így arról hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén szavaznak.  

Az első hétfőn a napirend előtti felszólalásokat követően a vita nélküli határozathozatalokra – a napirend elfogadására - és 120 percen át interpellációkra kerülne sor, majd az azonnali kérdések elhangzása után esetlegesen további határozathozatalokat és vitákat tartanának. Kedden is lehetnének szavazások, emellett szerdán és csütörtökön vitákat folytatna a Ház. A házelnöki javaslat értelmében a következő héten mindössze hétfőn lenne plenáris ülés, amelyen szavazások nem lennének. Ezen a héten folyna a bizottsági munka.

Kövér László javaslata értelmében nem csökkenne a tárgyalt előterjesztések száma, sem a vitákra vagy a kormány ellenőrzésére szolgáló eszközök gyakorlására biztosított idő – közölte Szilágyi Zoltán. Az előterjesztés szerint a törvényalkotási bizottság is megfontoltabb eljárásban dönthetne, mivel valamennyi javaslat megvitatására két hét állna rendelkezésre, emellett a törvényjavaslatok elfogadása általános eljárásban a jelenlegi négy helyett öt hetet venne igénybe. Kövér László a napirenden kívüli felszólalás jogát „a legteljesebb mértékben és méltányos feltételekkel” biztosítaná, ennek érdekében módosítaná a házszabályt, annak elfogadásáig pedig az attól való eltérésre tesz javaslatot a tavaszi ülésszak egészére – tartalmazza az előterjesztés. 

Az első Orbán-kormány időszakában, az 1999-es tavaszi ülésszaktól kezdve Áder János akkori házelnök javaslatára háromhetenként tartott ötnapos plenáris ülést a parlament. A plenáris tanácskozást megelőző héten a bizottságok üléseztek, míg a következőn a képviselők megbízatásukkal összefüggő egyéb feladataikat látták el. A 2002-es kormányváltás után Szili Katalin szocialista házelnök javaslatára állt vissza a hetenkénti ülésezés, a korábban szokásos hétfői és keddi napokon.

A fideszes Gulyás Gergely az MTI érdeklődésére azt mondta: pártja támogatja Kövér javaslatát, amely „lehetővé teszi, hogy egy tervezettebb, kiszámíthatóbb munkarendben ülésezzen a Ház” úgy, hogy az ellenzéknek a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó jogosítványai ne csorbuljanak. „Hetente lesz ülés, de az ülések kéthetesek lesznek”, azaz a parlament két hétre fogadja majd el a napirendjét – magyarázta a tervezett új szisztémát a törvényalkotási bizottságot vezető Gulyás Gergely. Hozzátette, a már hatályos parlamenti eljárási formához – hogy például a részletes viták a bizottságokhoz kerültek – sokkal inkább illeszkedik a most javasolt eljárásrend.

A parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok elutasítják az új munkarendre tett javaslatot. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese visszaélésszerűnek nevezte az új munkarendet, amely szerinte csorbítja az ellenzéki jogokat és nem ad garanciát a legnagyobb problémára, vagyis arra, hogy megszűnjön „az a kapkodó, őrült jogalkotás, amit az elmúlt években az Országgyűlés alapvetően kormánypárti többsége előadott”. A szocialista politikus értékelése szerint a javaslat lényege valójában az, hogy a második héten ne kelljen határozatképességet biztosítani a kormánypárti képviselőknek. „Megítélésünk szerint ez azt jelenti, hogy a kormánypárti képviselők nemcsak állást halmoznak, meg dupla pénzt vesznek fel különféle jogcímeken, hanem már dolgozni sincs kedvük, csak kéthetente. Számunkra ez teljesen elfogadhatatlan” – fogalmazott Harangozó Tamás, aki azt is elmondta: az MSZP képviselőcsoportja a hétfői frakcióülésen alakítja ki végleges álláspontját a javaslatról.

Farkas Gergely, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról tájékoztatott, hogy nem támogatják az új munkarendet, mert azzal tovább csökken a parlamenti munka súlya. Minden második hét hétfője „teljesen jelentéktelenné válik” azzal, hogy nem szükséges a határozatképesség, mivel sem interpellációk, sem szavazások nem lesznek – jegyezte meg, kiemelve: borítékolható, hogy ezeken a napokon üres Ház előtt fognak elhangzani kérdések.

Az ellenzéki politikus kifogásolta azt is, hogy csökkenni fog a napirend előtti felszólalások száma, s álságos érvnek nevezte, hogy kiszámíthatóvá válna a munka és jobban fel lehetne készülni a vitákra. Ezt az előző rend is lehetővé tette volna, ha a Fidesz időben adta volna be a javaslatait, a bizottsági üléseket pedig nem a plenáris ülések idejére hívták volna össze – jelentette ki Farkas Gergely.

Az LMP frakcióvezető-helyettese, Szél Bernadett is azt mondta az MTI-nek: félő, hogy az új ülésezési rendben sérülnek az ellenzéki jogosítványok, ezért azt javasolta, hogy nyáron értékeljék a tapasztalatokat, és ha szükséges, vizsgálják felül a munkarendet.

Problémásnak nevezte, hogy minden második héten egy „kihalt” parlament látványa fogadja majd a választókat, de azt is, hogy ha a kormányoldal „gyorsító eljárásokat” alkalmaz a jogalkotásban, valóban tervezhetőbb és kiszámíthatóbb lesz-e az Országgyűlés működése. Kifogásolta, hogy nem kaptak választ arra: az új rendet a televíziós közvetítések hogyan érintik. Üdvözölte ugyanakkor, hogy kérésére az eredeti házelnöki javaslathoz képest 30 perccel, 120 percre bővítették az interpellációk időtartamát, így az nem rövidül az eddigiekhez képest.